Biztos vagyok benne, hogy tudatalatti választás is húzódik a hétről-hétre történő könyvválasztásaim mögött. A hangulatomat, vágyamat valahogy mindig tükrözi az aktuális választás. Most éppen nagyon fáradt és fásult vagyok, aki menekülne a hétköznapok világából egy csendes és kötelezettségmentes szigetre. Ilyenkor „véletlenszerűen” egy olyan kötet akad a kezembe, amiben éppen a szerző is menekül, csalódottságában, fásultságában…
Érdekes az élet. Régen kevéssé izgattak a könyvek, keveset is olvastam gyermekként, ma pedig már-már elmekórtani eset a könyvekhez fűződő vonzalmam. Persze gyermekkoromban is volt egy-két kedvenc. A Szász Imre által szerkesztett „Fürdik a hal” című könyv volt az egyik, amit rongyosra olvastam, a másik pedig, ami mindig a kezembe akadt, az a kalandos életű…
Gyűjtői tevékenységem során van, hogy egy szerző neve alapján keresek, van, hogy egy konkrét művet keresek, de sokszor az is előfordul, hogy csak úgy véletlenül bukkanok egy számomra ismeretlen szerző, ismeretlen könyvére internetes böngészéseim során. Shvoy Lajos esetében is így volt, hiszen sem az amúgy híres szerzőt, sem amerikai utazásának a történetét nem ismertem. Az…
Soha nem voltunk az a túlünneplő család. Minden ünnepet megtartottunk, de éppen annyira, amennyire kellett. Mindig kaptunk ajándékot, de nem voltunk elárasztva vele, mindig volt ünnepi étel, de nem volt hetekig tartó előkészület egy születésnap, húsvét vagy karácsony kapcsán. Egy húsvét azonban nagyon élénken él bennem. Valahogy előre tudtam, hogy mit fog hozni a “nyuszi”.…
Az elmúlt héten egyetemi kötelezettségeim pánikhangulat keltésére alkalmas mennyiségben torlódtak fel, így csúsztatnom kellett szokásos heti könyvbemutatómat. Legutóbbi bejegyzésemben Csudáky kalauzolásában napkeleti tájakon bolyongtunk, most pedig a napnyugat felé vesszük az irányt. Ritka és érdekes könyv, Sebestyén Károly, „Napnyugati séták” című, kicsit talán Sven Hedin nemrég bemutatott háborús kötetéhez hasonló műve. A szerző 1915-ben, az…
Vannak szerzők, akik valamilyen oknál fogva, kerülnek engem. Csudáky Bertalan is közéjük tartozott sokáig. Bármikor összefutottunk, valahogy sohasem teljesedett be a kapcsolatunk. Valaki mindig jött, aki jobb volt, gyorsabb volt, többet ígért érte és végül övé lett a vágyott kötet. Messze földön híres vagyok azonban kitartásomról, amit persze a jó öreg Csudáky nem tudott. Így…
Sven Hedin művei mindig népszerű olvasmányok voltak és a mai napig komoly olvasótábora van az írónak. Személyesen én is ebbe a csoportba tartozom, hiszen művei rendkívül olvasmányosak, földrajzi felfedezői életútja pedig páratlan. Az ázsiai kutatóútjairól szóló könyvei mellett, azonban van életművének egy szűk szegmense, ami háborús utazásokról szól. Sven Hedin az első világháború kezdetén a…
Bárki, aki nyilvánosan ír vélhetően reménykedik, hogy valakik olvassák is írását. Személyesen is így vagyok ezzel, bár most kicsit speciális a helyzetem. Reményeim szerint ismét sokan olvassák majd a bejegyzésem, de abban is reménykedek, hogy lesz egy ember, akihez nem jut el a friss bejegyzésem híre. Nem más ő, mint az egyetemi konzulensem. Már javában…
Hat évvel ezelőtt jelent meg az első útleírásról szóló bejegyzés az ELBIDA projektben. 2017. március 1-én, amikor rányomtam a „közzététel” gombra, akkor nem gondolkodtam a jövőről. Nem voltak kialakult tervek, sem különösebb elvárások, csupán meg szerettem volna mutatni, be szerettem volna mutatni, ritka és különleges könyvgyűjteményemet. Az első bemutatott könyv, Henry Morton Stanley már sokszor…
Az elmúlt években sok-sok olyan útibeszámolóról meséltem az ELBIDA projektben, ahol az utazás az Adriai tenger valamelyik kikötőjéből indult, majd Görögország, Kréta, Egyiptom, a Szentföld, Szíria és Törökország valamilyen sorrendű érintésével tértek vissza a kiindulásra. A 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeiben ez a földközi-tengeri körutazás nagyon népszerű volt. Erődi Béla, Vértesi…