A mai napon jelent meg Dr. Tószegi Zsuzsanna interjúja a Tudás.hu oldalon. Beszélgettünk a gyűjtői létről, az ELBIDA projektről, szerzőkről, könyvekről és a jövőről. Köszönöm a lehetőséget a Tudás.hu oldalnak és köszönöm Dr. Tószegi Zsuzsannának a remek írást 🙂 Olvassátok szeretettel (kattintsatok a logóra):
Egy kisebb “technikai” probléma miatt képtelen voltam hozzáférni az admin felülethez, de a történet happy enddel zárult végül, így folytatódik az ELBIDA projekt. Következzék tehát az elmaradt múltheti bejegyzés. A Chyzer név az ELBIDA projekt rendszeres olvasóinak bizonyára nem ismeretlen. 2019 májusában mutattam be Dr. Chyzer Béla, „Uti levelek” című könyvét, melyben a szerző, aki…
Gyűjteményemben található könyveimre sokféle jelzőt írhatnék. Szép, olvasmányos, ritka vagy ha fokozni szeretném akkor extrém ritka, különleges, izgalmas, kalandos és folytathatnám napestig. Nyilván a jelzők nem mindegyike érvényes minden műre, de mindig van valami, ami megragad egy könyvben. Viszont amit ritkán említek, az a szerző személye. Élményt kereső olvasóként, vagy ritkaság után kutató gyűjtőként kevéssé…
A Kossuth Rádió szerkesztőjével Pálfi Balázzsal beszélgettünk a Regényes történelem című műsorban, régi útleírásokról, ismeretterjesztésről, gyűjtésről és az ELBIDA projektről. A műsorban Kiesz Réka a Magyar Földrajzi Társaság könyvtárának kezelője, vezetője is izgalmas dolgokról mesél és természetesen a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat is szóba kerül. A adásban egy korabeli lakklemez felvétel még Vámbéry Ármin…
Aki rendszeresen olvassa az ELBIDA projektet, az tudja, hogy személyesen nagyon kedvelem Maderspach Viktor műveit. A szerző remek könyvei a mai napig keresettek, népszerűek és eredeti kiadásukban ritkák is. Maderspach Viktor életét mélységében azonban még a komoly népszerűsége ellenére sem ismertük, hiszen nem létezett a szerző életét érdemben feldolgozó és bemutató könyv. EDDIG. Maderspach Kinga…
Múlt heti ígéretemhez híven, egy különlegesen ritka könyv segítségével, a messzi és fagyos sarkvidékre utazunk. 1845-ben, majd azt követően sok-sok évig jelentős figyelmet kapott John Franklin sarkvidéki felfedezőútja, pontosabban Franklinék nyom nélküli eltűnése. Számos mentőexpedíció indult keresésükre, köztük a Henry Grinnell, amerikai milliomos által szervezett keresőutak. Grinnell az 1850-es években két expedíció finanszírozásával segítette Franklin…
Jankovics Marcell, Jankovics Marcell, Jankovics Marcell és Jankovics Marcell. Négy generáció, négy Jankovics Marcell. Időben a hozzánk legközelebbi a kiemelkedő magyar rajzfilmrendező, grafikus, író és kultúrtörténész volt, aki idén májusban hunyt el 79 éves korában. Az ő apja egy banktisztviselő volt, akinek apja és nagyapja is szintén Jankovics Marcell volt. A felsorolás első helyén mai…
E heti választottamról bátran állíthatom, hogy határeset kötet, sőt talán azon is túl van már. Egy úti jelentésről van szó, amely nem ismeretlen műfaj az ELBIDA projektben, sőt szerepelt is már a blogban, hiszen amikor Túry József európai tanulmányútjáról megjelent ritka kötetet mutattam be, akkor is egy úti jelentésről volt szó. Annak a műnek a…
Vadászati irodalmunk első darabjának gróf Rákóczi László naplóját tekintik. A sajnálatosan rövid életű főispán 1653–1658 között írt feljegyzései nem csupán vadászatairól mesélnek, de a szenvedélyes vadűzés jelentős részt képvisel a 264 oldal terjedelmű, saját maga által írt vagy éppen a deákoknak tollba mondott naplójába. A fiatal Rákóczi habzsolta az életet és ezen életszakaszában nagyon sokat…
Múlt heti szerzőnk Báró Huszár László felállított egy rangsort arra vonatkozóan, hogy egy „fehérbőrű” vadász számára vad fajbőség szempontjából Afrika mely részei jöhetnek számításba. Huszár első helyen Angolát említi, de Abesszíniát csupán a hetedik helyre sorolja, a mindösszesen nyolc térséget tartalmazó listáján. Azt írja, hogy: „Abessiniában, ha kedvez a vadászszerencse s a kis és nagy…