Vértesi Károly az ELBIDA projektben már hat kötettel szereplő író, egy újabb könyvét mutatom ma be. Pontosabban könyveit, hiszen ismét egy hasonló dupla kötetről van szó, mint Vértesi egy korábbi úti beszámolója esetén. A blogban már bemutatott „Az éjféli nap országában” könyvek esetében is, az első mű Svédországról, míg a második Norvégiáról szólt. Jelen esetben…
Kossuth Lajos és vele együtt több magyar menekült 1849. augusztus 17-én lépte át a török határt Orsovánál. Szöllősy Ferencz, Kossuth elnöki titkáraként jelen volt a hosszú emigráció kezdetén Törökországban. Feljegyzéseiből és leveleiből aztán, halála után 16 évvel jelenik meg, a „Kossuth és a magyar emigratió török földön” című érdekes munka. Különös és a maga nemében…
Egy rövid drávai horgászkirándulásról visszatérve ismét itt az ELBIDA projekt. Utolsó bejegyzésemben zárásként azt ígértem, hogy egy világháborús törökországi kalandról szóló kötettel folytatom a blogot. A szerzőnk, dr. Vidéky Emil gépészmérnök, aki az első világháborúban először a budapesti katonai gépkocsi póttár és javítóműhely vezetőjeként, majd 1917-től Konstantinápolyban, egy török hadiiskola gépkocsi oktatójaként szolgált. Itt átélt…
Rudolf trónörökös fantasztikus keleti utazását követően, mostani bejegyzésemben egy rendhagyó úti beszámoló, akár úgy is mondhatom, hogy egy harctéri útinapló következik. A szerző Simon Vilmos, haditudósítóként érkezik az első balkáni háború kitörése előtt pár nappal Törökországba. Élményeit, beszámolóit aztán hazatérését követően „A török harctérről – haditudósítások, élmények” címmel könyv formájában is megírja. Tény, hogy a…
3 éves az ELBIDA projekt. Az évforduló alkalmából mindenképpen egy kiemelkedő munkát szerettem volna bemutatni, pláne azok után, hogy az előző bejegyzésben Szőgyi Gusztáv műve nagyon alacsonyra vitte az olvasmányélmény szintet. Rudolf trónörökös általam régóta vadászott első magyarul megjelent úti beszámolója azt gondolom éppen megfelelő az évforduló alkalmából. Minden tekintetben fantasztikus kötet, mely a gyűjteményem…
Van olyan könyv, amely már a címével felkelti az olvasó figyelmét. Szőgyi Gusztáv „Menekülésem a kultúrdzsungelből” című műve valószínűleg egy ilyen könyv. Persze az mindig nagy kérdés, hogy a cím mögötti tartalom is olyan magával ragadó-e, mint azt reméltük. A most bemutatott kötet esetében vélhetően az olvasók nagy részének a válasza a „nem” lenne, erre a kérdésre. A…
Budapestről: Cili, Laibach, Triest, Grado, Velencze, Padua, Verona, Milano, Arona. Innen gyalog : Locarno, Lugano, Como, Belagio, Chiavena, Maloja-hágón át Maloja, Szt.-Moritz, Ponterezina, Berninahágón át Tirano, Bormio, Stilfster-Joch, Trafoje, Meran, Lienz, Villach, Vörti tó, Klagenfurt, Judenburg, Leoben, Bruck, Semmering és Badenon át Bécsig. Részben gyalog és vasúton. Ujváry Aladár neve nem található a híres utazók…
A blogban nem először mutatok be olyan művet, amelynek a szerzője lényegében ismeretlen, pontosabban bár tudjuk a szerző nevét, de életéről vajmi csekély információval rendelkezünk. Eck Péter a most következő kötet szerzőjének élete is valódi rejtély, ugyanakkor két ismert útleírás is fűződik a nevéhez. Az elsőként bemutatott mű az „Észak vidékein” című, klasszikus útleírás, amelyben…
1914. május végén kifutott a „Zrínyi”, a „Tegetthoff” és a „Viribus Unitis” alkotta hajókaraván Alexandria kikötőjéből. A következő célállomás Málta volt. S.M.S. Zrínyi Tengeri látkép Tengeri látkép A Földközi tengeren a májusvégi napok 1914-ben nagyon melegek voltak. A hajnali 4-kor ébredő nap már délelőtt 9 óra felé rendkívüli hőséget eredményezett, így a hadihajókon kihúzták a…
Az S.M.S. Zrínyi és társhajói utolsó békebeli útján lehetősége volt a hajókon szolgálatot teljesítő haditengerészeknek, hogy az alexandriai megálló során, Kairóba kiránduljanak. S.M.S. Zrínyi A Mohammed Ali mecset Az arab negyed Bodó és társai vélhetően a turisták által is előszeretettel használt vasúti közlekedéssel jutottak el Alexandriából Kairóba. A kicsivel több, mint 200 kilométeres vonatozás során…