Utazás az S.M.S. Zrínyi csatahajón (IV. rész)

Az S.M.S. Zrínyi és társhajói utolsó békebeli útján lehetősége volt a hajókon szolgálatot teljesítő haditengerészeknek, hogy az alexandriai megálló során, Kairóba kiránduljanak. S.M.S. Zrínyi A Mohammed Ali mecset Az arab negyed Bodó és társai vélhetően a turisták által is előszeretettel használt vasúti közlekedéssel jutottak el Alexandriából Kairóba. A kicsivel több, mint 200 kilométeres vonatozás során…

Utazás az S.M.S. Zrínyi csatahajón (III. rész)

Folytatjuk utazásunkat az S.M.S. Zrínyi csatahajón, Bodó Mihály haditengerész képeslapgyűjteményének segítségével. S.M.S. Zrínyi A képes úti emlék összeállításakor figyelt arra Bodó, hogy ne csak azokról a helyszínekről kerüljön képeslap a gyűjteménybe ahol a hadihajó kikötött, hanem olyan említésre méltó helyekről is, amelyek mentén a hajókaravánjuk elhaladt. A Sziklamecset Az Olajfák hegye Mária Elszenderülésének Temploma Szent…

Irák Királyság

Az első világháborút követően a német gyarmatokat és a török területeket a nagyhatalmak újraosztották maguk között. Irak az Egyesült Királyság népszövetségi mandátumterülete lett. Történelmi léptékben rövid idő múltán 1930-ban megkötötték az angol-iraki szerződést, mely végül meghozta az ország számára a függetlenséget. Ebben a történelmi helyzetben utazott az Iraki királyságba az író Farkas Sándor, aki rajongott…

Utazás az S.M.S. Zrínyi csatahajón (II. rész)

Az előző bejegyzésben Bodó Mihály haditengerész gyűjteményét felhasználva egy különleges úti beszámoló során az S.M.S. Zrínyi csatahajóval, egészen Smyrnáig (Szmirnáig) jutottunk. S.M.S. Zrínyi Büszke tengerészek A három csatahajó Az Égei-tenger partján fekvő várost, amely akkor nyugat Kis-Ázsia egyik főkikötője volt, ma Izmirként ismerjük és Isztambul után Törökország második legnagyobb kikötője. A kalandos történelmű városba 1914. április…

Utazás az S.M.S. Zrínyi csatahajón

Vannak dolgok, amelyek megszületésekor saját létrehozója sem tudja, hogy amit megalkotott az idővel egy komoly értéket képviselő, páratlan és különleges kordokumentum lesz. A most következő rendhagyó bejegyzés sorozatban egy ilyen egyedi emlék segítségével mutatok be, egy I. világháború előtti, különleges tengeri utazást. Se könyv, se kiadó, se író csak egy haditengerész és az ő képeslap gyűjteménye. S.M.S.…

Olaszhoni és schweizi utazás

Léteznek könyvek, amelyek önmagukban történelmi ereklyének számítanak, hiszen valamilyen szempontból kiemelt jelentősége van a műnek. Ilyen volt a nemrég bemutatott Tessedik Ferencz kötet is, amely a reformkor első jelentős útleírásaként, egyfajta műfaji lavinát indított saját korában. Ezekről a könyvekről egy gyűjtő eleinte csak álmodozik, szinte valószerűtlen, hogy egyszer birtokba vehesse. Idővel, ahogy egyre régebb óta böngészi…

Olasz faluk és városok

Az ELBIDA projektben közel egy éve mutattam be Dr. Tóth Rezső, „Északafrikai kikötők” című munkáját. Az ott bemutatott aprócska kötet egy magas szintű és olvasmányos útleírást rejtett, melyet jó volt olvasni. Akkori bejegyzésem záró részében ezt írtam: „Dr. Tóth Rezső egyetlen megjelent útleírása az „Északafrikai kikötők” című munkája, holott olaszországi utazásairól is értékes beszámolókat írt,…

Amerika

Magyarok a modern csodák világában 1928. március 5.-én egy különvonat indult a Keleti pályaudvarról Cherbourgba. A szerelvényen utazó több száz „zarándok” aztán hajóra szállva Amerika felé vette az irányt, hogy az 1848-49-es szabadságharc 80. évfordulója alkalmából New Yorkban állított Kossuth szobor avatásán részt vehessen. A zarándokok között volt dr. Biró Zoltán grafikus is, aki élményeiről…

A Csendes óceán szigetvilága

Úti jegyzetek Vojnich Oszkár immáron harmadik művével jelentkezik az ELBIDA projektben. A szerző kalandos életes során beutazta a földet és élményeiről rendszeresen be is számolt írott formában. Első műve a „Budapesttől Sitkáig” még saját költségén jelent meg, de következő műveit már ismert kiadók adták ki. A most következő könyv, mely időrendben a szerző ötödik műve,…

Egy elfelejtett sorhajóorvos hagyatéka

Bozóky Dezső keleti utazása Az ELBIDA projektben elsőként, de reményeim szerint nem utoljára jelentkezem másodközléssel. 2018. augusztus 24.-én a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Élet és tudomány című hetilapjának 34. számában jelent meg elsőként a témában saját cikkem. A blog hagyományait követve ez esetben is az ELBIDA projekt hátterét adó gyűjtemény egyik különleges antik útleírása volt a…