Az előző bejegyzésben Dezséri Bachó László utazásának végállomása, míg a most következő szerző úti célja a Szentföld volt. A „Néhány hét a Szentföldön 1856-ban” című műben a szerző Hoványi Ferenc a címben is szereplő évben megtett zarándokútjáról meséli el élményeit. Hoványi többször utazott életében. 1846-ban beutazta Erdélyt, 1847-ben Németországot, 1850-ben Olaszországot és végül 1856-ban a…
Benyomások, útijegyzetek a Levante országaiból A most következő mű szerzője korántsem nevezhető klasszikus útirajzírónak. Bár nagyon termékeny író volt, ugyanakkor útleírás csak egyetlen van, amely a nevéhez kötődik. „A Közeli Keleten – Benyomások, útijegyzetek a Levante országaiból” című mű szerzője Dezséri Bachó László, aki elsősorban radikális politikai nézetei és gyöngyösi levéltárosként a településről írt munkái…
Utirajzok Vértesi Károly ügyvéddel és útirajzíróval már többször találkoztunk az ELBIDA projektben. Jártunk már vele az „Éjféli nap országában” Svédországban és Norvégiában, körbeutaztuk vaskos kötetével Amerikát és elkísérhettük őt Konstantinápolyba is. Most bemutatott műve „Több országból” címmel jelent meg, amely cím már utal arra, hogy ebben az esetben nem egyetlen, hanem több kisebb utazásról készült…
Indiából és a Himalayából 1930 Gróf Apponyi Henrik úti és vadásznaplóját régóta kerestem. Ritka és egészen kivételes mű, amely jó áron nagyon ritkán szerezhető be, de még kellő forrás birtokában sem garantált az azonnali beszerzés. A szerző a kor neves utazója és ismert vadásza volt, aki olyan helyekre jutott el vadászkalandjai során ahová keveseknek sikerült…
Uti vázlatok a legujabb kútfők nyomán Zádori Jánossal nem először találkozunk az ELBIDA projektben. A blog indulásakor még 2016 márciusában Zádori egyik legismertebb művét az elsők között mutattam be. Az 1869-ben megjelent „Spanyol út” című mű azonban nem az egyetlen útleírása az esztergomi tanár-kanonok szerzőnek, hiszen több útjáról is készített írásos beszámolót. A most bemutatott…
A blogban többször találkoztunk olyan kötettel, melyben a szerző expedíciója során élelmiszerkészleteit vadászat útján szerzett zsákmányával egészítette ki, de olyat is gyakran olvashattunk, amikor pusztán a vadászszenvedélyének hódolva vadászott a szerző az utazás során. Stanley, Hedin, Bergman, Pfizenmayer, Przseválszkij, gróf Széchenyi Béla vagy éppen Rudolf trónörökös mind szenvedélyes vadászok voltak, akik utazásaik során rendszeresen hódoltak…
Erődi Harrach Béla az egyik kedvenc szerzőm, akinek már három kiváló kötetével foglalkoztunk a blogban. A szerző elkalauzolt minket már a fáraók országába, Szicíliába és Máltára valamint a Szentföldre is. A most bemutatott „Török mozaik” címmel megjelent kötetében pedig a Vámbéry Ármin ösztönzésére 1860-as évek végén tett törökországi tanulmányútjának élményeit meséli el, a tőle már megszokott…
Maderspach Viktor neve hallatán biztos vagyok benne, hogy keveseknek jut eszébe az utazás. Elismerem, hogy sokat gondolkodtam bemutassam-e a szerzőt és néhány művét a blogban, de végül a bemutatás mellett döntöttem. Maderspachnál jobban kevesen ismerték a Kárpátokat és ez a vidék az is, melyről íróként maradandót alkotott. Első az ELBIDA projektben szereplő műve, „Menekülésem Erdélyből”…
Visszaemlékezések Egy kis kitérő után ismét új kötet bemutatásával folytatódik az ELBIDA projekt. A most következő művel már régóta szemeztem a könyvespolcon és időről-időre elhatároztam, hogy a következő bemutatott könyv Pulszky Ferencz „Uti-vázlatok” című műve lesz, de valami miatt mégis meghiúsult a terv és valamely más kötet „beelőzte”azt. Most azonban eljött Pulszky ideje, akit bevallom…
Vértesi Károly, mint egy régi ismerős köszönti ismét olvasóit. Annak idején, amikor először mutattam be Vértesi kötetet, már említettem, hogy igen termékeny író volt, akinek a művei személyes kedvenceim és igazán lebilincselő olvasmányok. Gyűjteményem legújabb Vértesi műve a „Konstántinápoly” címmel megjelent kötet, melyben az oly sok utazót megihlető kalandos történelmű városban szerzett élményeit meséli el…