Hét év a tengeren

Egy tengerészorvos naplójából Dr. Gáspár Ferencz nem először és nem is utoljára szerepel az ELBIDA projektben. Az 1900-as évek első évtizedének egyik legolvasottabb útleírójának, monumentális életműve van. A polcomra tekintve sorakoznak a díszes kötésű művei, és bár még nincs birtokomban a teljes életműve, de már így is több mint 4200 oldal terjedelmű munka és benne…

Bulyovszky Lilla uti naplója

Múlt heti bejegyzésem végén jeleztem, hogy e héten is egy női szerző művét mutatom be az ELBIDA projektben. Bulyovszky Lilla a kor ünnepelt színésznője volt Európában, Dumas regényt írt róla, királyok rajongtak érte, népszerűek voltak művei és mindemellett korának egyik legnagyobb mecénása is volt. Novellái, színdarabjai és regényei mellett két útirajz szerzője is. A „Bulyovszky…

Budapestről Párisba

Kaposváron van a Magyar Honvédség 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezredének a központja. Minap egy hivatalos ügyintézés során szükségem volt a pontos postacímére az ezrednek, így rákerestem az interneten a Boconádi Szabó névre. A találatok között feltűnt egy oldal, ahol rendszeresen kutatok információk után régi könyvek vagy éppen szerzők kapcsán, így kíváncsiságból rákattintottam, hogy pontosan…

Szellemi böngézés

Svéd-Norvégia és Oroszországban Bevallom férfiasan mielőtt a most következő kötettel kapcsolatba kerültem, nem tudtam semmit a szerzőről, sőt arról sem, hogy léteznek általa írt útirajzok. Szerencsém volt abban is, hogy jó érzékel belenéztem a könyvbe, és nem lendültem rajta túl pusztán a főcím alapján. Viszolajszky Károly „Szellemi böngézés” című könyvének „Svéd-Norvégia és Oroszország” alcíme az,…

Utazásom Törökországban, a Görög-szigeteken és Szerbiában

Horgászkirándulásom előtti utolsó bejegyzésemben azt ígértem, hogy egy igazi kuriózummal térek vissza. Nos, Kőváry Béla azaz Ali Efendi most következő műve olyannyira ritka, hogy még a témában jártas gyűjtők sem ismerik minden esetben, ami nem csoda, hiszen az elmúlt húsz évben talán ha háromszor előkerült aukción megvehető példány. Az „Utazásom Törökországban, a Görög-szigeteken és Szerbiában”…

Keletázsiai utazás

1868. október 18-án két hajó, a Donau fregatt és az Erzherzog Friedrich páncélos korvett kifutott a Trieszt melletti Muggia hadikikötőjéből, és ezzel kezdetét vette az Osztrák-Magyar Monarchia Kelet-ázsiai Expedíciója. Az elsődleges cél új kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat kiépítése volt. Az expedíciónak több magyar résztvevője is volt, köztük a méltatlanul elfelejtett Bernáth Géza, aki a pekingi…

Egy év Perzsiában

Úti és néprajzi vázlatok tizenkét fölvételben Hétvégi bejegyzésünk főszereplője egy szinte ismeretlen szerző, alig ismert, de egészen magával ragadó műve. Szerzőnk, Mihalovits Béla tanár, aki vélhetően jóval ismertebb lenne, ha életműve megalkotásában nem akadályozza meg korai, váratlan halála. Élete bár rövid volt, de munkájának köszönhetően így is bejárta Európát és egy évet Teheránban is eltöltött.…

Olaszhoni utazásunk emléke

Ma éppen 40 évesen, egy szülinapi süteményszelettel a gyomromban ültem a gép elé és bár nem vagyok egy nagy ünneplős, mégis úgy gondoltam a mai naphoz egy igazi könyvkülönlegesség dukál. A választásom Klekner Alajos kötetére esett. A szerző neve és irodalmi munkássága sem ismert széles körben, annak ellenére, hogy saját korában ismert jogász, aktív műfordító,…

Keleti utazás

Egyptom, Szentföld, India, Ceylon – Uti jegyzetek Mocsáry Béláné Fáy Mária egy rendkívüli asszony volt. A szerző az ELBIDA projektben sem először szerepel, hiszen az „India és Ceylon – uti jegyzetek” című, 1899-ben megjelent munkáját mutattam be a blog második bejegyzésében, még valamikor 2016 tavaszán. Az első útleíró nőként nyilvántartott Mocsáry Béláné életében többször utazott…

Egressy Gábor törökországi naplója

Valamikor idén tavasszal mutattam be Szöllősy Ferencz sok szempontból különleges művét, „Kossuth és a magyar emigratio török földön” címmel. A szerző jó viszonyt ápolt Kossuthtal és vele együtt menekült a világosi fegyverletétel után török földre. Kapcsolatuk azonban megromlott, útjuk elvált egymástól. Szöllősy műve csak halálát követően, 1870-ben jelenhetett meg, politikai okokból. Az emigráció történetét Szöllősyn…