Aki rendszeresen olvassa az ELBIDA projektet, az tudja, hogy személyesen nagyon kedvelem Maderspach Viktor műveit. A szerző remek könyvei a mai napig keresettek, népszerűek és eredeti kiadásukban ritkák is. Maderspach Viktor életét mélységében azonban még a komoly népszerűsége ellenére sem ismertük, hiszen nem létezett a szerző életét érdemben feldolgozó és bemutató könyv. EDDIG. Maderspach Kinga “Egy Zsil-völgyi földesúr – Maderspach Viktor” című műve a napokban jelent meg, mely ezt a hiányt végre pótolja. Nagyjából egy éve ismertem meg Kingát, egy Madespach Viktor könyvről írt bejegyzésem “hozott össze minket”. Örültem levelének és a mai napig is kedves a kapcsolat számomra, így nem is volt kérdés, hogy hírt adok az új és hiánypótló műről, mely Maderspach életének legkevésbé ismert szakaszáról mesél. Olvasni még nem olvastam (itt megrendeltem és már nagyon várom, hogy kézbe vehessem), így megkértem Kingát, írjon nekem egy rövid bemutatót. Fogadjátok szeretettel tehát a szerző, Maderspach Kinga írását.
Maderspach Kinga: Egy Zsil-völgyi földesúr – Maderspach Viktor
Száz év telt el egy olyan esemény után, ahol emberek ezrei haltak meg, ahol családok sokasága szakad el egymástól, városok és megyék pusztultak el, s a magyar nemzet elvesztette hazájának egy részét. Ez volt az első világháború.
Ennek a szörnyű eseményeknek egyik elszenvedője volt a Hunyad megyei Zsil-völgyében élő Maderspach Viktor földbirtokos, író, vadász. Egy igaz magyar ember, akinek az impérium váltás után egy kiprovokált román titkosszolgálati akció után menekülnie kellett hazájából, a Retyezát vidékéről, Zsil-völgyéből.
Az Egy Zsil-völgyi földesúr című könyvemmel szeretnék emléket állítani Maderspach Viktornak, élete meghatározó eseményeinek feltárásával.
Hiánypótló munka
„Szeretném megmutatni azt a másik Maderspach Viktort, azt a rejtőzködő embert, aki a katona és a vadász mellett meghúzódik. A fiatal vőlegényt, a hegyi pásztorok védelmezőjét, a párbajhőst, a politikust, és a menekült embert, aki kénytelen volt hátrahagyni családját és imádott hegyeit. Ezt az embert kevesen ismerik, mert ő magáról sosem beszélt, de az írásai és az emlékezés elárulják”
Maderspach Viktor életét eddig ismeretlen vagy alig ismert írásokból, Zsil-völgyi elfeledett hagyatékokból, fiókok mélyéről előkerült naplókból, számtalan korabeli újsághirdetésből, régi fotókból és tizennégy év kutatómunkám eredményéből, – mit egy pergő film apró kockáit – állítottam össze.
„Ez a történet csak egy, a nyolcszáz évnyi Maderspach családi élettörténet közül, egy Zsil-völgyi történet, amely 1875-ben kezdődik és 1921-ben lezárul. Ennek a történetnek a születése sok évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Múzeum körúti antikváriumokban búvárkodtam és rátaláltam egy régi turista magazinra, amelyben ott volt Maderspach Viktor egyik vadászati cikke.
Hosszú évek óta gyűjtöttem már életének eseményeit, de a döntő pillanat, amely közelebb vitt Maderspach Viktorhoz – vagy inkább elemi erővel belesodort életének megismerésébe – 2007-ben kezdődött. Ezen a tavaszon éppen javában készültem egy jótékonysági bálra Böjte Csaba Dévai Szent Ferenc Alapítványának petrozsényi gyermekotthona javára, melynek helyszíne a Duna Palota volt. De hogy keveredtem ebbe bele? Elmesélem, mert néha még én is alig hiszem el, hogy tősgyökeres pesti lévén egy Zsil-völgyi iskola jótékonysági bálját megrendeztem. Pedig így volt! Úgy kezdődött, hogy egy budapesti mérnök ismeretlenül meghívott a Zsil völgyébe, Maderspach Viktor életének helyszínére. Elmondta, hogy Viktor minden könyvét ismeri és a legnagyobb tisztelettel tartozik emlékének. Azt mondta, hogy nagy megtiszteltetés lenne számára, ha egy igazi Maderspach elfogadná a meghívását. Nem mondhattam neki nemet! Fent a hegyekben, a Retyezát lábánál, ahol valaha Viktor élt és vadászott, volt egy kis kunyhója. Kirándulásunk minden napja, minden perce Viktor emlékével volt átitatva. Bejártuk azokat a helyeket, ahol Viktor járhatott. Barátom csak mesélt róla, én meg csak hallgattam. Magamba szívtam a csodálatos hegyek látványát, a rétek bódító illatát, az éjszakai csillagos ég fantasztikus szépségét, az erdők duruzsoló csendjét és a múlt emlékeinek elsöprő erejét. Olyan világba vitt el engem, ahol még soha nem jártam! Egy kristálytiszta vizű forrásban merítkezhettem, egy múltat idéző utazásban, amelyből egyetlen ember alakja rajzolódott ki: Maderspach Viktoré!” (idézetek a könyvből)
Nos, ennek az útnak köszönhetem első találkozásomat Maderspach Viktor szülőföldjével, a Zsil völgyével. Ám a szép emlékek mellett, amelyek már örökre velem maradnak, valami ismeretlen és új esemény is kezdetét vette. Egy új kaland, amelyről álmodni sem mertem! Mert a könyv írásnak minden pillanata egy időutazás volt számomra, mely elvitt engem Maderspach Viktor kalandos életébe. Együtt lestük a kis patakban a galócára váró horgászbotot, vele örültem amikor a gimnáziumban dicséretett kapott, s az első vívóversenyét megnyerte Bécsben, vagy amikor elszöktette szépséges feleségét az esküvői vacsoráról. De vele aggódtam, amikor Hunyad megyében a politikai helyzet mindet felfordított, és csak nagy nehezen tudtak megbékélni egymással az emberek.
De elárulom azt is, miért fogtam bele a róla szóló könyv megírásába.
Mert az ő életét főleg a menekülése utáni évei alapján ismerték, katonai tetteiről, – amelyek persze nagyon fontosak és meghatározók voltak történelmünk alakulásának szempontjából – de nem adtak teljes képet Viktor életéről. Több mint negyven évig a Déli-Kárpátok szépséges hegyei között élt, ami meghatározta életét. Így elhatároztam, hogy pertozsényi barátnőm, Martonossy Imola, pótolhatatlan segítségével, felkutatom életét. Ezzel állítva emléket éltének, rendkívül izgalmas és különleges személyének, sokunk példaképének.
Maderspach Kinga