Ázsia és Európa Körülhajózása a Vegán
Adolf Erik Nordenskiöld 1832-ben született a mai Helsinkiben (régen: Helsingfors). Sarkkutató geológusként több expedíciót is vezetett a Spitzbergákra. 1878-1880-as expedíciója során elsőként ő hajózta végig az északkeleti átjárót, északról megkerülve az eurázsiai kontinenst a Vega nevű 43 méter hosszú gőzhajójával. A kötet mely 1883-ban jelent meg a Franklin Társulat kiadásában ezt az utat mutatja be.
Apja elismert ásványkutató volt. Gyermekként magániskolába járt, de már ekkor szenvedélyesen gyűjtötte az ásványokat, apját gyakran elkísérte ásványgyűjtő körútjaira. A gyermeki szenvedély aztán későbbi karrierjét is meghatározta. 1849-ben a Finnországi Sándor Cár Egyetemen geológiát és ásványtant tanult. 1853-ban az egyetem elvégzése után, azonnal gyűjtőkörútra indult apjával az Urál-hegység vidékére. 1855-ben doktori címet szerzett, majd Berlinben folytatta tanulmányait. 1856-ban a Sándor Cár Egyetem docense lett.
Báró Adolf Erik Nordenskiöld |
Politikai nézetei miatt 1857-ben megfosztották állásától és el kellett hagynia a Finn Nagyhercegséget. Svédországban kért menedékjogot, és Stockholm mellett telepedett le.
Emlékemelés a Cseljuszkin fokon |
Letelepedését követően már 1858-ban és 1861-ben is részt vett Torell által szervezett expedíciókban. Az első az északi-sarkvidékre a második a Spitzbergákra vezetett. Az expedícióban szerzett ismertségének köszönhetően hazatérését követően kinevezték a Svéd Királyi Természettudományi Múzeum Ásványtani Szakosztályának vezetőjévé. Tisztségét haláláig megtartotta.
Sirályok költőhelye |
1864-ben az északi-sarkvidékre vezetett expedíciót, 1868-ban a Spitzbergákra, 1870-ben Grönland nyugati részére, 1872-ben ismét a Spitzbergákra míg 1875-76-ban a Kara-tengerre.
A Vega tiszti terme |
Nordenskiöld következő expedíciója 1878. június 22-én indult, amely során a cél az északkeleti átjáró megtalálása volt. A könyvben erről az utazásról olvashatunk.
Vega |
A Vega nevű 60 lóerős motorral hajtott 43 méteres hajón 21 fős expedíciós személyzettel indultak Karlskrona városából. 1878. szeptember 28-án hajójuk a jég fogságába került. A jégbe rekedve tíz hónapot töltöttek.
A Vega téli szálláson |
A kényszerpihenő alatt a Nordenskiöld és társai meteorológiai megfigyeléseket végeztek. Élelmiszerkészletük pótlásában a csukcsok voltak segítségükre.
Horgászó csukcsok |
1879 júliusában szabadult ki a jég fogságából a hajó. 1879 októberében megérkeztek Yokohamába, majd ezt követően dél felől megkerülve Ázsiát jutottak a Szuezi csatornán keresztül a Földközi tengerre. 1880 márciusában érkeztek vissza Stockholmba.
Szamojéd szánka |
Részlet a könyvből:
„Miután valahára lovakhoz jutottak, kocsikon folytatták útjukat Tokioba, onnan pedig vasuton Jokohámába, hová október 6-ának délutánján érkeztek meg. Az út e részéről csak egy jelenetet említsünk, mely a japán népélethez szintén kis járulék lehet. A mint ugyanis október 6-án reggel felé rövid időre egyik falusi korcsma előtt megállottak, vagy egy tuczat parasztlányt vettek észre, a mint a korcsma udvarában toilette-jüket bevégezék. Mellesleg említve, a japán parasztlányok közt is van szép meg csunya is, de mindnyájan tiszták és szeretetreméltók, mit a mi parasztlányaink nem mindegyikéről lehet elmondani. A lányok az udvaron levő vízvezetéknél mosdottak erősen; lesímíták művészien föltornyosított, és az éjjel kissé rendetlenségbe jött hajukat, fénylő fogaikat pedig porrázúzott kagylóhéjakkal és korállal tisztíták meg. Mindegyiknek meg volt saját készüléke, a minthogy ilyet minden apró falu boltocskájában megkaphatni. Olyan bölcs intézkedéseket ugyani Japánban nem ismernek, minők nálunk a falu lakóit az órajárásokra távoleső városba kényszerítik, ha egy krajczárért patkószegre vagy egy tűre van szüksége. Minden kis falucskában megkapja ottan a falu embere a neki legszükségesebbeket s az országút mellett lakó földművelőnek e kiskereskedés mindjárt némi mellékjövedelmet nyújt.”
Grönlandi jégfjord |
Nordenskiöld sikeres felfedező útja a Vegával rendkívüli jelentőségű volt. Egyrészről mert elsőként sikerült megtalálni az északkeleti átjárót, másrészről akkoriban azt gondolták, hogy jelentősen sikerült így lerövidíteni az Európa és Távol-Kelet közötti tengeri kereskedelmi utat. (Idővel azonban kiderült, hogy pontosan az átjárón történő kockázatos utazás miatt mégsem alkalmas tengeri kereskedelmi útnak a Nordenskiöld által felfedezett útvonal.) Hazájában nemzeti hősként fogadták a felfedezőket. Bárói címet adományoztak neki, megkapta a Sarkcsillag-rend kitüntetést és 1893-ban a Svéd Akadémia tagjává választották.
Báró Adolf Erik Nordenskiöld 68 évesen 1901-ben hunyt el.