Regényes történelem – Kossuth Rádió

A Kossuth Rádió szerkesztőjével Pálfi Balázzsal beszélgettünk a Regényes történelem című műsorban, régi útleírásokról, ismeretterjesztésről, gyűjtésről és az ELBIDA projektről. A műsorban Kiesz Réka a Magyar Földrajzi Társaság könyvtárának kezelője, vezetője is izgalmas dolgokról mesél és természetesen a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat is szóba kerül. A adásban egy korabeli lakklemez felvétel még Vámbéry Ármin…

A maharadzsák hazájában

Gervai Dezső könyvét régóta készültem bemutatni az ELBIDA projektbe, de végül valahogy mindig „valaki” elé furakodott. A szerző valamikor (pontos dátum nem ismert) 1904 telén világkörüli utazásra indult, mely során saját maga számára emlékeit egy naplóban rögzítette, de nem tervezte azt a nagy nyilvánossággal a későbbiekben megosztani. Hazatérését követően azonban baráti ösztönzésre mégis úgy döntött,…

Vándor-utam Ázsia szivébe

Az Almásy név ismerősen csenghet az ELBIDA projektet rendszeresen olvasók, vagy a téma iránt érdeklődők fülében, hiszen a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy-család több tagja is jelentős szereplője volt a magyar földrajztudománynak. A blogban már több kötettel is szereplő Almásy László Ede a híres sivatagkutató, a család egyik legismertebb szereplője, de László apja Almásy György és…

Egy év Perzsiában

Úti és néprajzi vázlatok tizenkét fölvételben Hétvégi bejegyzésünk főszereplője egy szinte ismeretlen szerző, alig ismert, de egészen magával ragadó műve. Szerzőnk, Mihalovits Béla tanár, aki vélhetően jóval ismertebb lenne, ha életműve megalkotásában nem akadályozza meg korai, váratlan halála. Élete bár rövid volt, de munkájának köszönhetően így is bejárta Európát és egy évet Teheránban is eltöltött.…

Közép-Ázsiai utazás

melyet a Magyar Tudományos Akademia megbizásából 1863-ban Teheránból a Turkman sivatagon át, a Kaspi tenger keleti partján Khívába, Bokharába és Szamarkandba tett és leirt Vámbéry Ármin, a Magyar Tud. Akadémia tagja Pár bejegyzéssel ezelőtt, mikor Radó Vilmos műve kapcsán először került szóba Vámbéry Ármin, akkor ígéretet tettem, hogy hamarosan az orientalista művei is sorra kerülnek…

Autóval Szudánba

Első autó-utazás a Nílus mentén, vadászatok Angol-Egyiptomi Szudánban Az ELBIDA projektben a következő Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat kötet, egy igazi különlegesség és egyben az egyik személyes kedvenc. Az út is melyet bemutat és a szerző is, aki bemutatja különleges és lenyűgöző. Almásy László „Autóval Szudánba” című műve, egy Afrikai autós utazás és vadászat krónikája,…

A mennyei birodalomnak története

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat második köteteként 1902-ben jelent meg, Lóczy Lajos, „A mennyei birodalomnak története” című műve. A kötet kimondottan ritka, nehezen beszerezhető a gyűjtők számára. A mű Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés kiadásában 288 oldal terjedelemben jelent meg. Gyűjteményemben egy képes borítójú kötet található, amely mint…

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára

A jelenlegi bejegyzés nem egy különálló kötetet mutat be (ahogy eddig azt megszoktátok az ELBIDA projektben), hanem egy könyvsorozatról szól, amelyről nehéz elfogulatlanul írnom. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára (MFTK) sorozat az, amely egy életre az antik útleírások rabjává tett. A 2. bejegyzésben bemutatott Stanley mű dicsekedhet az „első” jelzővel, míg a MFTK sorozat tagjait…

A fáráok országában

Erődi Béla királyi tanácsos, tankerületi királyi főigazgató, a Ferencz-József nevelő-intézet ideiglenes kormányzója több művével fog szerepelni az ELBIDA projektben. Első műve amelyet bemutatok „A fáráok országában” címmel jelent meg 1897-ben. Klasszikus, objektív útleírás Egyiptomról mely olyan sikeres volt, hogy 1910-ig további két kiadást élt meg. A mű 229 oldal, amelyet Budapesten Lampel Róbert (Wodianer F. és…

Utazásaim Belső-Ázsiában

Nagy-Turán földrajzi ábrázata A címben szereplő mű a szerző, Dr. Prinz Gyula 1906-os és 1909-es ázsiai barangolásait mutatja be. A könyv elsőként 1911-ben jelent meg (Budapest, Kertész József Könyvnyomdája, 333 oldalon), majd a szerző 1945-ben újra kiadja. Az előszóban Prinz azzal indokolja az újbóli kiadást, hogy „arra is gondoltam, hogy a magyarságnak szüksége van reá.”…