Szerb hadifogság

Utazásról szóló művek sokféle módon születhetnek. Vannak szerzők, akik tudományos célból indult utazásuk eredményeiről vagy éppen felfedezéseiről számolnak be, vannak, akik munkavállalás céljából utaznak egy országba és az ott átélt kalandjaikról, élményeikről mesélnek, de nem ritkán előfordul az is, hogy szenvedélye vagy hobbija által vezérelve utazik valaki a föld eldugott szegletébe, majd könyvben mesél az…

Idegen tájakon

Vannak olyan útleírások az 1945 előtti időszakból, amelyek szerzője bár ismert, még sem vált valami oknál fogva népszerűvé, vagy különösen keresetté a műve. Ez nem mindig minőség függvénye (nyilván lehetne erre is példát találni), hanem sok egyéb tényező is közrejátszik abban, hogy melyik kötet lesz népszerű vagy keresett. Karl János könyveinek egy része, elsősorban tankönyvei…

Római mozaik

Milkó Izidor könyve sokáig elkerült engem. Volt, hogy aukción maradtam alul ajánlatommal, de volt olyan eset is, amikor már megvásárolt kötet szállítását még sem tudta teljesíteni az azt hirdető antikvárium. A gyűjtői lét során nem ritka az ilyen eset, ugyanakkor az idő és türelem általánosságban végül eredménnyel jár. Nem tudom megfogalmazni, hogy miért szerettem volna…

Három hónap Afrikában

Régen látott szerző érkezik újra az ELBIDA projektben. Cserkúti Nendtvich Károly Miksa kémikus, „Amerikai utazásom” című ritka könyvét még 2017 nyarán mutattam be a blogban, de már ott jeleztem, hogy a szerzőnek van további izgalmas útleírás az életművében, bár az nem jelent meg soha könyv formájában. Az új weboldalon elkezdtem az időszaki kiadványokban megjelenő művek…

A czeglédi százas küldöttség Kossuth Lajosnál Baracconeban, Olaszországban

Nagy kedvencem Vértesi (akkor még Virter) Károly, „Úti képek Olaszországból” című könyvében meséli el Kossuthnál történt látogatásának élményeit. Vértesi megérkezik Kossuth házához Collegno al-Barraconéba, ahol a bebocsájtás előtt a ház előcsarnokában kellett várakoznia Kossuth a száműzetésben is hű barátja, Ihász ezredes érkezésére, aki amolyan titkárként szervezte a volt kormányzó programjait. A várakozás perceiben az előtérben…

Líbiai porszemek

Az Olasz Királyság erőteljes törekvése volt az 1800-as évek végén, hogy a gyarmatosító hatalmakhoz hasonlóan, növelni tudja területét új gyarmatok meghódításával. 1902-ben egy francia-olasz titkos megállapodás értelmében, Marokkót a franciák, míg Tripolitániát az olaszok szerzik majd meg, mint gyarmat. 1911. szeptember 28-án este az olasz hadiflotta megjelent Tripolinál, majd október 3-án elkezdték ágyúzni a várost,…

Rómáig és vissza

Szeretem Nagykanizsát. Bár kaposvári vagyok, de sok szép emlék fűz a Zala megyei városhoz, hiszen drávai horgásztúráim során, mindig szakítunk időt egy kis kanizsai barangolásra. Ilyenkor az egyik elmaradhatatlan program, Pistinél, a vásárcsarnok emblematikus pecsenyesütőjénél történő étkezés. Csodálatos és ízletes a kínálat, van ott minden, mi szem szájnak ingere, így lesz egy jó kolbász, pecsenye…

zágoni Báró Szentkereszty Iréne hátrahagyott művei

Be kell vallanom férfiasan, hogy több év aktív gyűjtői lét után is vannak olyan könyvek, amelyről mielőtt megvettem, soha életemben nem is hallottam. Egy ilyen mű beszerzése tehát nem egy tudatos keresési folyamat eredménye, hanem egy általános keresgélés közbeni szerencsés helyzet gyümölcse. Az ELBIDA projektben most következő kötet is egy ilyen szerencsés találat. Bár első…

Úti képek

September – November MDCCCLIX A cegei Wass család története egészen a 12. század végéig visszavezethető. A Wassok történetének kutatási anyaga az interneten fellelhető, amely terjedelméből is már kitűnik, hogy egy rendkívül szerteágazó és szövevényes, századokon átívelő nemesi családról van szó, amely így egyike Erdély legrégibb nemesi családjainak. A Wass vezetéknév a blog olvasóinak sem lesz…

Úton-útfélen

Rajzok úti-naplómból Egyik este szokásos szertartásszerű könyvböngészésem során, egy internetes piactéren érdekes kötetre leltem. Régóta kerestem a ritka könyvet így felcsillant a szemem, ugyanakkor mivel az eladó nem fix áron kínálta portékáját, hanem licitre bocsájtotta azt, így számolni kellett szenvedélyes gyűjtőtársaim megjelenésével is, amely egyértelműen a magasra srófolt ár “rémét” vetítette előre. Messze volt még…