A sivatag

Cholnoky Jenő hetedik és egyben az utolsó, a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban megjelent műve a „Sivatag”. A szerző a már tőle megszokott lebilincselő földrajzi monográfiával búcsúzik a sorozattól. A monográfia ez esetben a világ sivatagjain keresztül mutatja be általánosságban a sivatagot. Stílusa a Cholnokytól megszokott tudományos és olvasmányos, amely bár alapos és részletes, mégsem…

Erdélyi képek

Cholnoky Jenő hatodik a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban megjelent művének a címe, „Erdélyi képek”. A szerző ismét egy monográfiával jelentkezik, melynek témája Erdély földrajza és  természeti szépségei. A Cholnokytól már megszokott olvasmányos stílusban, ugyanakkor tudományos alapossággal megírt műben szinte mindent megtudhatunk az akkor éppen ismét Magyarországhoz tartozó vidékről. A könyv 1941-ben Budapesten jelent meg…

A Földközi-tenger

Cholnoky Jenő ötödik a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban megjelent műve a „Földközi-tenger”. A szerző ismét egy földrajzi monográfiával jelentkezik melynek témája a Földközi-tenger és környéke. A Cholnokytól már megszokott olvasmányos stílusban, ugyanakkor tudományos alapossággal megírt műben szinte mindent megtudhatunk a 46000 km parthosszúságú mediterrán tengerről. A könyv 1939-ben Budapesten jelent meg a Franklin-Társulat a…

Égen, földön

Földrajzi értekezések Cholnoky Jenő következő a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban megjelent az „Égen, földön” című kötete különleges mű. Személy szerint nem tartozik a kedvenc köteteim közé, pontosan azért mivel sokkal inkább tudományos, mint kalandos. Természetesen egy kiváló mű, egy kiváló szerzőtől, de semmiképpen nem a legizgalmasabb Cholnoky kötet szerintem. A szerző már több kötettel…

Repülőgépen az Északi sark felé

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat következő kötetében, elsőször az ELBIDA projektben „repülőgépre szállunk” és ismét a sarkvidék felé vesszük az útirányt. Walter Mittelholzer „Repülőgépen az Északi sark felé” című műve 1926-ban jelent meg Budapesten a Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) R.T. Könyvkiadóvállalat kiadásában 187 oldal terjedelemben. A könyvben a Mittelholzer mű mellett, egy…

A fáráok országában

Erődi Béla királyi tanácsos, tankerületi királyi főigazgató, a Ferencz-József nevelő-intézet ideiglenes kormányzója több művével fog szerepelni az ELBIDA projektben. Első műve amelyet bemutatok „A fáráok országában” címmel jelent meg 1897-ben. Klasszikus, objektív útleírás Egyiptomról mely olyan sikeres volt, hogy 1910-ig további két kiadást élt meg. A mű 229 oldal, amelyet Budapesten Lampel Róbert (Wodianer F. és…

Indiából Kínába

Harmadik utam Belső-Ázsiába Stein Aurél világhírű magyar származású Kelet-kutató először de nem utoljára fog szerepelni az ELBIDA projektben. Életműve hatalmas és mindez általa írott könyveinek számában is tükröződik. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban is megjelenik 3 műve, valamint ezeken túl is van olyan Stein Aurél által írott könyv, amely szerepelni fog a blogban. A…

Éjen és jégen át

A címben szereplő kötet szerzője, Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, felfedező, diplomata. Neve több kötet kapcsán is elő fog kerülni a blogban. Élete során több komoly expedíciót szervezett és vezetett, amelyek közül jó néhány később könyv formájában meg is jelent. Az aktuális bejegyzés tárgyát képező mű az „Éjen és jégen át” című 1897-ben jelent meg eredeti…

Spanyol út

A könyv szerzője dr. Zádori János (Draxler családi nevét 1864-ben változtatta meg Zádorira) teológia doktor, tanár-kanonok aki 1831. november 6.-án Kátlóczon született. Apja Draxler Antal volt, aki Erdődy gróf erdészeként dolgozott. Érsekújváron, Esztegomban és Nagyszombaton, majd 1850-1854 között Bécsben tanult. 1854 decemberében szentelték fel, majd Balassagyarmaton segédlelkész lett. 1864-ben tanár lesz az esztergomi papnevelő-intézetben. 1867-ben…

Délszaki ég alatt

A magas Pirénékből, a tengerek mellől Vajda Viktor műve Budapesten 1885-ben jelent meg Ifjabb Nagel Ottó gondozásában. A könyv egy objektív, kalandoktól mentes, klasszikus útleírás 270 oldalon. A Roland-hasadék Vajda Viktor 1835-ben született Kolozsváron. Apja törvényszéki bíró volt, így tanulmányait Ő is jogi akadémián végezte, Kolozsváron és Nagyszebenben. Az egyik ügyvéd rokonánál tett próbálkozás után…