Több országból

Utirajzok

Vértesi Károly ügyvéddel és útirajzíróval már többször találkoztunk az ELBIDA projektben. Jártunk már vele az „Éjféli nap országában” Svédországban és Norvégiában, körbeutaztuk vaskos kötetével Amerikát és elkísérhettük őt Konstantinápolyba is. Most bemutatott műve „Több országból” címmel jelent meg, amely cím már utal arra, hogy ebben az esetben nem egyetlen, hanem több kisebb utazásról készült úti beszámolót olvashatunk. A műben elutazunk a szerző segítségével a mai Svájcba, Németországba, Ausztriába, Magyarországra, Törökországba, Szlovákiába, Szerbiába és Olaszországba. A kötet 1888-ban jelent Budapesten a Singer és Wolfner kiadó gondozásában, összesen 272 oldal terjedelemben. A műben egyetlen kép sem található, így a blogbejegyzésben látható képek internetes forrásból származnak. Vértesi Károlyról ebben a bejegyzésben nem írnék újra, mert az ELBIDA projektben az „Az éjféli nap országában” című művének bemutatásakor már megtettem, így ott az elolvasható.

Vértesi műveiben gyakran olvashatunk ajánlást

Részlet a könyből:

„E tóvidék bűvös-bájos szépségének hire már régen is annyira szárnyra kapott, hogy egy költőkirály, Schiller, önlelkéből merített képzelmével, noha nem látta, mégis megénekelte és úgy leírta, mintha mindig ott élt volna.

A Vierwaldstetti-tó

A természeti szépségekkel pazarul megáldott svájci paradicsom, melyben örökké enyhe szél. leng, kétségkívül Európa legszebb kertje, s e legszebb kertben a legszebb pont: a vierwaldstetti-tó.

Élénk hajófogalom volt már akkoriban is a tavon

Az ég színével ékeskedő kristály vize, négy kantonnak (Schwyz, Lucern, Unterwalden és Uri) szélét öntözgeti s mossa érdes sziklapartját tisztára, Habjaiból szabályos tetők emelkednek magasra. A mélységből (mert néhol a tó vize 155 méter mély), magassá­gok nőttek ki, sok felséges képet alkotva. Ott pedig, hol a hegyes ormok egymástól eltávolodnak s megnyí­lik a partvidék, árnyas erdők, illatos mezők, havasi kövér legelők tárulnak fel. A mély ölű kanyargós völgyben lombos fák vívnak harcot az elsőbbségért a tű­levelű erdőséggel. A regében gazdag Tempe-völgy képe elevenedik föl többször előttünk.

A Wörthi tó környéke a 1800-as évek végén

Odább a hanyatló nap sugaraiban égő hőzománcok, deres tetők s mozdulatlan jégáradatok kherubok ként állnak, mintha csak őriznék ezt az édenkertet melyben az elragadó tájak egész sorozata bilincseli le figyelmünket.

Kaltbad

Áll még az ósdi kőtorony is a vizben, hol a sebes Reuss a tóból kiomol. Rendithetetlen, pedig a torlódó viz habjai századok óta csapkodják. A rómaiak erősen rakták le az alapjait. Világító torony volt hajdanában s —- a lucendo — nevet adott Lucernnak, e szépen fekvő parti városnak. A világító toronyból idő­ folytán levéltár lett. Most a múlt idők eseményeit világítják meg a benne rejlő okiratok.

A grazi piactér

Nem hinnők, hogy ez az ütött-kopott ócska torony, melyet az idő megkímélt, mennyi igaz történetet tud a múltból elmondani.

A Wörthi tó környéke a 1800-as évek végén

Látta a vallásháborúban, mikor Európa nagy része izzott az izgalomtól s gőzölgött a vértől, két ellenséges táborra oszlani a kis, de hősi Svájcot. Harci zaj közepett hallgatta a riadóra szóló kürtöt s látta, hogy kard élére mint hányták egymást vérek, rokonok.

Orsova

Lucern és Argau jó ideig néztek akkor farkasszemet egymással. Argau kantonnal az egész ország elpártolt az ősi katholikus vallástól, de Lucern azt máig is régi hűséggel vallja.

Konstantinápoly

Utóbb, hogy a kor szózata a testvérháborúknak véget vetett, ugyancsak bámulhatott ismét az elaggott torony, látva a szép Lueernt, hogy milyen modern várossá lett A régi városból alig maradt benne né­hány ház. Sokat rontott-bontott rajta a mindig mesterkélő emberkéz, mig egészen megújhodott.

Balatonfüred, a hercegprímás nyaralója

A legújabb korból is találunk benne történelmi emléket. Egy sziklafalba van az mélyen vésve — Thorwaldsen mintázata után, — hogy ez idő egyhamar el ne koptathassa. Ama svájci hősök vitézségét dicséri e kőlap, kik (1793) a szerencsétlen XVI. Lajos vészkiáltására egy emberként álltak fel s Parisba siettek védelmére, ott azonban vérben úsztak, vérben elmerültek.

Adelsberg (ma Postojna)

Az öböl élénk partján palotaszerü szállók emelkednek. Bennök annyi a pompa, a mennyi előbb nem volt fölhalmozva uralkodók házában sem. E tourista kaszárnyák tág kapucsarnokai, éjjel-nappal nyelik az egymás nyomába lépő karaván-csoportokat. Estende kigyúl a lámpák gyöngysora, vizre csillagot, cikázó aranysávot vetve. A tavon élénk szinű csolnakok egész raja zenehangok mellett ringatódzik. Utazók, a saison vándormadarai, a föld minden tájáról összejövő, kedvkereső urinép, sűrű csoportokban lepik el a viz szé­lét. Népes minden, a park, sétányok és szállók.

A balatonfüredi móló

A kikötő gőzösen kora reggtől késő estig jelharang cseng. A hajótetőkön is tarka emberraj nyüzsg, élvezve a vizi ut örömeit. Kalap lengetéssel üdvözlik egymást az ötperces, félórás ismerősök, mikor vándorvágytól egymást hajtva, indulnak a természet gyönyöreit kiaknázni. Kicsi málhájukból kiüti magát a nagy „alpenstock”, melyre füzér módjára van beégetve a hegymászások, völgyjárások és a meglátogatott városok sorozata.

Konstantinápoly

Tizennégy gőzös barázdálja naponként többször széltében-hosszában a tó vizét, mely (1 7/12 négyszög mértföldnyi területen) kereszt alakú öblöket képez s több helyen mélyen nyomul a hegyek közé.

A Rütli rét

A gyors vizi járművek megfordulnak mind a hét kis tóban; melyre a „nagy” eloszlik, s a magas Rigi, mint valami mozgó nagy kép, előtűnik, meg eltűnik. A viz néhol folyóvá keskenyűl, mert összeszorítják a szirtek. Mintha csak a Duna Kazán-szorosában járnánk. Mikor a meredélyes szirtek összeszorított sima víztükrén hajónk könnyeden átsiklik, figyelmeztetés nélkül nem is gondolnánk arra, hogy hirtelen támadt zivatarokban mennyi hajó vált itt már roncscsá. Másutt elszélesedik az öböl s virágzó községek húzódnak a szélére.

Capri szigete

Vélnéd tengeren jársz, ugy inog gyakran a hajó, rángatják a téveteg szélcsapatok, melyek egymásnak itt adnak találkát. Ugy érezzük, mintha minden hegyről más szél fujna.”

Capri szigete

A szerzőnek útirajzírói munkássága kezdetén, időrendben harmadik műveként jelent meg a kötet, míg az igazi népszerűséget és ismertséget hozó könyvei valamivel később csak a századfordulón. Lényegében a mű egy több kisebb szemelvényből álló európai útirajz, amely középpontjában a fürdőhelyek és a hegyvidékek szerepelnek. Különlegessége a kötetnek, hogy a mai Magyarország területéről Parád és Balatonfüred is helyet kapott benne, amely rendkívül érdekes része a műnek és emlékeim szerint a szerző egyetlen olyan kötete ez, amelyben hazai területről is ír. Vértesi Károly, mint többször már említettem az egyik kedvenc szerzőm. A „Több országból” című műve bár számomra szerethető kötet, de mégis tény, hogy vannak olvasmányosabb művei is a szerzőnek. Gyűjtőként igazi kihívás a beszerzése, hiszen ritka, sőt talán a nagyon ritka jelzőt is megkaphatja a kötet, mely még a régebbi árverési jegyzékekben is alig-alig fellelhető. A kuriózum kötet gyakorlatilag elvétve fordul elő, ugyanakkor a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumának köszönhetően bárki számára elérhető és ingyen letölthető itt. Ajánlott mű, hiszen a korabeli Európa számos országából mutat be érdekes szemelvényeket, ugyanakkor, aki Vértesi munkásságát akarja megismerni, az ne ezzel a művel kezdje. Rövidesen érkezni fog Egyiptomot és Palesztinát bemutató útleírása a szerzőnek, amely a századfordulón jelentős példányszámban kelt el és a műveknek köszönhetően vált széles körben ismerté Vértesi Károly neve, mint útirajzíró.