Ossendowski első műve a Modern Utazók és Felfedezők Könyvtára sorozatban, „Állatok, emberek és istenek” címmel jelent meg. Henryk Sienkiewicz után a második legismertebb lengyel író ezzel a művével válik világhírűvé. 1921-ben New Yorkban jelent meg elsőként és 1924-ig több mint 24 kiadást ért meg. A szerző kalandos menekülését meséli el Szibériából és találkozását a későbbi mongol diktátor, Ungern von Sternberg báróval. A mű rendkívüli ismertségét elősegítette, hogy Sven Hedin a kor ismert utazója azzal vádolta Ossendowskit, hogy valótlanságok és földrajzi tévedések sora van a könyvben. A magyar kiadást megelőzően már híre ment a két tudós vitájának, amelyen kaptak a kereskedők és a „két tudós harca” címmel reklámozták Ossendowski „Állatok, emberek és istenek”, valamint Sven Hedin „Pekingtől Moszkváig” című műveit. A kötetben megjelenő politikai kritika miatt az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M.E. számú rendelete betiltotta Ossendowski ezen művét. A rendelet célja az volt, hogy a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékeket betiltsa és megsemmisítését rendelje el. A MUFK sorozat bemutatása során több olyan kötettel találkozik majd az olvasó, amely e rendelet által betiltott és megsemmisítésre ítélt könyvnek számított. Ossendowski első a sorozatban megjelent műve 1925-ben Budapesten jelent meg a Franklin-Társulat gondozásában, 240 oldal terjedelemben. A magyar fordítást Sajó Aladár végezte. A kötetben nem találhatók képek, így a blogbejegyzésben látható illusztráció egy része ez esetben internetes forrásból származik. Ossendowski ezen művére is igaz, hogy többféle kötésváltozatban jelent meg. Létezik klasszikus sorozatkötéses MUFK kötet, sima bordó borítójú, képes borítójú és a tévesen ovális MFTK logóval megjelenő kötet is. Feltételezhetően a papír védőborítók közül is több verzió létezik, amely kimondottan ritka a sorozat történetében. Gyűjteményemben egy képes borítójú kötet található.
 |
| Képes borítójú kötet |
 |
| Sorozatkötéses kötet (MUFK) |
Az ELBIDA projektet rendszeresen olvasók tudják, hogy a bevezető részt követően a szerző életrajza szokott következni. Ez esetben azonban még mielőtt megismerkednénk Ossendowski kalandos életével, röviden érdemes egy kicsit beszélni a kor híres vitájáról . Sven Hedin lényegében a tények elferdítésével vádolta meg a szerzőt.
 |
| Sven Hedin |
A vitának a híre még a kötet magyar megjelenése előtt a korabeli sajtóban már megjelent. Ossendowski azzal védekezett, hogy a hirtelen kitörő orosz forradalom miatt menekülnie kellett és rendkívüli kalandok árán érte el a biztonságot jelentő célt. Könyvét az út során szerzet élményei és jegyzetei alapján írta, de menekülése közben nem volt lehetősége nap mint nap jegyzeteket készíteni, így sokszor hosszabb idő is eltelt mire lejegyezte az aktuális eseményeket. Ő maga sem tagadta, hogy csúszhattak sorai közé apróbb földrajzi tévedések, de nem is tudományos munkának szánta a művet, hanem sokkal inkább egy korképet, egy útleírást akart az olvasók elé tárni. Tudományos eszközök és térkép hiányában tévedhetett is. A műben a szerző elsősorban amúgy is az ázsiai vörös rémuralmat, Ungern bárót és a Kína és Oroszország között hánykolódó Mongólia helyzetét kívánta bemutatni. Sven Hedin elsődlegesen azzal támadta Ossendowskit, hogy könyvében különösen a kelet-ázsiai részekben, tág teret enged a fantáziájának, a hatás kedvéért tódít és hibás földrajzi neveket használ, amiért a tudósok számára a mű értéke jelentősen csökkent. Hedin azt azonban elismerte, hogy amennyiben nem tudományos műként kezelik a kötetet, akkor szépirodalmi szempontból elsőrangú munkát tett le az asztalra Ossendowski. Már-már majdnem odáig fajult a vita, hogy a két szerző a nagy nyilvánosság előtt Berlinben bizonygatta volna igazát, de Ossendowski Afrikából hazatérve nem kívánt nyilvános vitába bocsátkozni, ismét a menekülés körülményeivel és az eszköztelenséggel magyarázva az esetleges tévedéseket. Persze a vitának akkor is volt némi politikai íze, hiszen Ossendowski egy ízben azt nyilatkozta, hogy aki őt támadja az valójában a bolsevikok barátja és az fáj nekik, hogy leleplezte a vörösök rémes tetteit. Úgy gondolta a lejárató kampányt Moszkvából irányítják.
 |
| Reklám a Budapesti Hírlapból (1925. november 28) |
A „két tudós harca” és a körülötte kevert hírverés azonban arra nagyon alkalmas volt, hogy óriási reklámot csináljon, mind Hedin, mind Ossendowski munkájának, így rendkívüli népszerűségnek örvendtek a művek az 1925. évi könyvpiac karácsonyi újdonságaként. Mindkettő ára egységesen 126.000 korona volt.
 |
| Antoni Ferdynand Ossendowski |
Antoni Ferdynand Ossendowski lengyel tudós, utazó, író és politikai aktivista 1876. május 27-én született Ludzában. Tanulmányait a Kamieniec Podolskiban kezdte meg, majd Szentpéterváron folytatta, ahol kémiát tanult. Professzorával már ekkor többször utazott Szibériába, a Kaukázusban és az Altájon, sőt eljut már Ázsia különböző területeire is. Szentpétervári évei során kezd írni és hamar kiderül az is, hogy tehetséges. 1899-ben a Szentpétervári diáklázadások miatt kénytelen elhagyni a cári Oroszországot. Párizsba költözik, ahol a Sorbonne-on folytatja tanulmányait. 1901-ben tér vissza Oroszországba, ahol a tomszki Állami Egyetem tanára lesz. Az orosz-japán háború kitörése után Harbinba költözik, ahol megalapítja a Központi Műszaki Kutató Laboratóriumot. Kutatói munkája mellett az Orosz Földrajzi Társaság helyi szervezetének is a vezetője lesz. Ebben az időszakban sokat utazik és első regényét is ekkor publikálja. 1905-ben belekeveredik a forradalomba, amely kudarca után letartóztatják és halálra ítélik a cár elleni összeesküvés vádjával. A halálos ítéletet később szibériai kényszermunkára változtatják. 1907-ben szabadul a börtönből megbélyegezve egy un. „volchiy bilyet”-tel amely megakadályozta, hogy munkát vállalhasson. Ismét, írni kezd és megírja a komoly sikert hozó regényét az Orosz fogságról. A friss népszerűségnek köszönhetően, visszatérhetett Szentpétervárra, ahol folytatta írói tevékenységét. 1917-ben az orosz forradalom kitörésekor Omszkba utazik, ahol a helyi egyetemen tart előadásokat. Omszki tartózkodása során kapcsolatba kerül Kolcsak tengernaggyal, akinek ideiglenes kormányában pénzügyi tanácsadóként dolgozik. Egyes adatok szerint tanácsadói munkája mellett valójában hírszerző tiszt is volt és ilyen minőségben részt vett a Sisson dokumentumok átadásában. A Sisson dokumentumok azt állították, hogy Lenin, Trockij és társai valójában a németek fizetett ügynökei és az orosz nép árulói voltak. A dokumentumokról később kiderült, hogy valójában hamisítványok. A Kolcsak kormány bukása után egy kisebb csoporttal menekülni kényszerül Szibériából. Indián keresztül több ezer mérföld megtétele után érték el a Mongóliát, ahol megállította őket a későbbi mongol diktátor Ungern von Sternberg báró. Ossendowski csatlakozott a báró hadseregéhez melyben hadtestparancsnoki fokozatot töltött be, és ő lett a báró politikai tanácsadója. 1920 végén a báró Japán és amerikai diplomáciai útra küldte, ahonnan soha nem tért vissza Mongóliába. Életének ezen időszaka tovább növelte a személyéről kialakult misztikus, titokzatos történetek számát. New Yorkba érkezve a lengyel nagykövetségen kezdett dolgozni, egyes források szerint valójában ismét kémkedett. 1921-ben jelenik meg első műve angolul „Állatok, emberek és istenek” címmel mely kalandos útjáról és a véres báró történetéről szól.
 |
 |
A mű igazi bestseller lesz, meghozva ezzel a világhírnevet a szerzőnek. 1922-ben visszatért Lengyelországba, ahol Varsóban telepedett le. Hazatérése után a Varsói Egyetemen tart előadásokat és a lengyel kormány tanácsadója lesz. Életének e szakaszában is sokat utazik és ír. Sorra jelentek meg újabb művei. Írásaival egy külön műfaj hoz létre az utazási regényt, melynek köszönhetően minden idők egyik legismertebb lengyel írója lesz. A második világháború kitörését követően marad Lengyelországban, Varsóban. 1942-ben csatlakozik a földalatti Nemzeti Párthoz, akik munkáját segíti egészen haláláig. A varsói felkelést követően Milanówekbe költözik, az ekkor már súlyos beteg író. Ossendowski 1945. január 3-án, 69 éves korában hunyt el. Másnap Milanówekben temetik el. Két héttel halála után a Vörös Hadsereg elfoglalja a falut. Ossendowski a Szovjetunióban a nép ellenségének számított elsősorban „Lenin” című műve miatt, ezért szovjet ügynökök exhumálják holttestét, hogy megerősítsék személyazonosságát és megdönthetetlen bizonyítékot szerezzenek az író halálára. A háború után több országban, így Lengyelországban és Magyarországon is betiltják Ossendowski összes munkáját, sőt az addig megjelenteket is elkobozták és elégették. Lengyelországban egészen 1989-ig nem jelenhetett meg hivatalosan a szerző munkája nyomtatásban.
Részlet a műből:
– Beszéljen magáról és utazásáról – unszolt a báró. Elmondtam neki mindent, amiről azt hittem, hogy érdekli. Elbeszélésem mintha alaposan fölizgatta volna.
– Most én fogok önnek magamról beszélni és el fogom mondani, hogy ki és mi vagyok! Nevemet annyi gyűlölet és félelem veszi körül, hogy senki sem tudhatja, mi a valóság és mi a hamisság, mi a megtörtént dolog és mi a legenda. Ha jegyzeteket csinál mongolországi útjáról és a véres tábornok jurtájában való tartózkodásról, akkor talán egyszer írni fog róla.
 |
| Ungern-Sternberg báró |
Ungern báró behúnyta a szemét és dohányzott. Beszéd közben nem fejezte be mondatait, mintha valaki megakadályozta volna azok helyes fölépítésében.
– Az Ungern-Sternberg család régi család, németeknek magyarokkal és Attila-korabeli húnokkal való keveréke. Harcias eleim minden európai háborúban résztvettek. Ott voltak a keresztes-hadjáratokban. Egy Ungernt, aki Oroszlánszívű Richárd alatt harcolt, Jeruzsálem falainak tövébe öltek meg. Még a tragikus gyermek-kereszteshadjáratban is életét vesztette egy Ungern, a tizenegy éves Ungern Ralf. Amikor a tizenkettedik században az ország legvakmerőbb harcosait a szlávok ellen a német császári birodalom keleti határára küldték, köztük volt elődöm, Halsa Ungern-Sternberg Artúr báró. Ott a határon a lovagok megalkották a német lovagrendet, amely tűzzel-vassal terjesztette a keresztény tant a litvánok, esztek, lettek és szlávok közt. Amikor a grünwaldi csatában lengyel és litván csapatok megsemmisítették a német rendet, ugyanott két Ungern-Sternberg bárót is megöltek. Családom mindig harcias volt és hajlott a miszticizmusra és aszkétaságra.
 |
| Ungern-Sternberg báró |
– A XVI. és XVII. században több Ungern bárónak vára volt Lettországban és Esztországban. Nem egy legenda és elbeszélés fűződik hozzájuk. Ungern-Sternberg Henrik, akit a bárd-nak neveztek, vándorló lovag volt. A franciaországi, angolországi, spanyolországi és olaszországi lovagi tornákon annyira ismerték nevét és dárdáját, hogy ellenfelei féltek tőle, Spanyolországban, Cadiz mellett esett el egy lovag kardjától, aki kettéhasította a sisakját és a koponyáját. Ungern Ralf báró rablólovag volt, aki Riga és Reval közt garázdálkodott. Ungern Péter bárónak vára volt Dagö szigetén, a Keleti tengeren, ahol abban az időben, mint rablólovag, a tengeri kereskedelemnek az ura volt.
 |
| Ungern-Sternberg báró gyermekként |
– A XVIII. század elején élt az ismert Ungern Vilmos báró, aki alchimista volt és akit a sátán testvérének neveztek. Nagyapám az Indiai Óceánon volt tengeri rabló, aki adót követelt az angol kereskedőktől és a brit hadihajók éveken át nem tudták elfogni. De végre mégis csak elfogták, kiszolgáltatták az orosz konzulnak, aki Oroszországba küldte, ahol Transbajkáliába való száműzésre ítélték. Én is tengerésztiszt vagyok, de az orosz-japán háború arra kényszerített, hogy elhagyjam igazi hivatásomat és a zabajkal-kozákok csapatába lépjek. Egész életemet a háborúnak és a buddhizmus tanulmányozásának szenteltem. A nagyapám hozta el nekünk magával a buddhizmust Indiából. Atyám és én ennek következtében e tan követői lettünk. Transbajkáliában megkíséreltem, hogy a forradalom aljassága ellen való kíméletlen harcra megalkossam a katonai buddhisták rendjét.
 |
| Ungern-Sternberg báró |
Amikor a báró idáig jutott, elhallgatott és idegesen egyik csésze teát itta a másik után. Teája olyan erős és fekete volt, mint a kávé.
– A forradalom aljassága!… Gondolkodott-e erről valaha valaki más is, mint Bergson, a francia filozófus és a tudós tibeti Tashi Láma?
 |
| Ungern-Sternberg báró |
A tengeri rabló fia tovább beszélt, miközben tudományos elméleteket, műveket, a tudomány és irodalom embereinek nevet, a szentírást és buddhista könyveket idézte és fölváltva franciául, németül, oroszul és angolul beszélt.
– A buddhista és a régi keresztény könyvekben arról az időről olvastunk, amikor ki fog törni a háború a jó és gonosz szellemek közt. Akkor el kell jönnie az ismeretlen átok-nak, amely meghódítja a világot, elpusztítja a kultúrát, megöli az erkölcsöt és mindenkit megsemmisít. Fegyvere a forradalom. Minden forradalomban a rombolónak durva erőszaka fog a tapasztalatban megérett intellektuális teremtő helyére lépni és a legalacsonyabb ösztönöket és kívánságokat fogja homloktérbe tolni. Az emberiség még jobban el fog távolodni az istenségtől és lelkivilágtól. A nagy háború bebizonyította, hogy az emberiségnek fölsőbb ideálokhoz kell fölemelkednie. De akkor megjelent ez az átok, amelyet előre látott Krisztus, János apostol, Buddha, az első keresztény vértanúk, Dante, Leonardo da Vinci, Goethe és Dosztojevszky. Megjelent, megakasztotta az emberiség előrehaladását és elzárta utunkat az istenséghez. A forradalom fertőző betegség. Amikor Európa szerződést kötött Moszkvával, megcsalta magát és a világ többi részeit is. A nagy szellem életünk küszöbére Karmát (a buddhista Nemezis megszemélyesítője) állította, aki nem ismer se haragot, se kegyelmet. Le fog számolni az emberiséggel és ez a leszámolás az éhséget, a rombolást, a kultúra, a dicsőség, a becsület és szellem elpusztulását, az államok megsemmisülését és az emberiség megsemmisülését fogja jelenteni. Már látom e borzalmakat, az emberiség sötét, őrült pusztulását.”
Ossendowskit magával ragadta Báró Roman Fjodorovics Ungern-Sternberg karizmatikus személyisége. A nemesi családból származó, hírhedt nevén a Véres Báró, orosz katonatiszt, legendás kalandor volt. Ungern kán néven Mongólia legfőbb hadura, aki a bolsevikok ellen harcolt. Példaképe volt Attila az Isten ostora és követői szerint ő volt Dzsingisz kán reinkarnációja. A nagy kán nyomdokain szeretett volna járni ezért egy erős, nyugat felé törő lovas haderő felállítása volt életének egyik fő célja.
A lovas haderővel a szovjetek hatalmának megsemmisítése és a fehérek győzelmének kivívása után a francia forradalomból származó világot akarta eltörölni azért, hogy majd egy tradicionális alapokon nyugvó rendet állítson fel Európában és Ázsiában egyaránt. Rengeteg legenda maradt fenn róla, de személyéhez kapcsolódó hiteles adat annál kevesebb. A róla kialakult képhez nagyban hozzájárult Ossendowski műve. Terve azonban nem sikerült, mert 1921. augusztus 21-én fogságba ejtették, és átadták a bolsevikoknak. Rövid tárgyalás után 1921. szeptember 15-én Báró Roman Fjodorovics Ungern-Sternberget golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet még aznap végrehajtották. A legenda szerint Ossendowski volt az egyik ember, aki elrejtette a Véres Báró kincseit, amelyből későbbiek során új birodalmát finanszírozta volna. A történet bizonyítékok hiányában örökre a legendák körében maradt.
Ossendowski első, a Modern Utazók és Felfedezők Könyvtára sorozatban megjelent műve nagyon erős kötet. Bár Sven Hedin támadta, mégis leginkább stílusát ő hozzá lehetne hasonlítani. Izgalmas, kalandos és lebilincselő. A MUFK sorozatban összesen kilenc műve jelenik meg a szerzőnek, amelyből négy a betiltott könyvek listáján is szerepel. A sorozat következő három kötete is az Ő nevéhez fűződik, azaz az ELBIDA projektben hamarosan érkezik egy újabb betiltott Ossendowski mű.