Könyvek

Folytatjuk utazásunkat az S.M.S. Zrínyi csatahajón, Bodó Mihály haditengerész képeslapgyűjteményének segítségével.

S.M.S. Zrínyi

A képes úti emlék összeállításakor figyelt arra Bodó, hogy ne csak azokról a helyszínekről kerüljön képeslap a gyűjteménybe ahol a hadihajó kikötött, hanem olyan említésre méltó helyekről is, amelyek mentén a hajókaravánjuk elhaladt.

A Sziklamecset
Az Olajfák hegye
Mária Elszenderülésének Temploma
Szent Sír templom

Bejrútból a libanoni partok mentén hajóztak, majd tovább a part mentén egészen Alexandriáig.

Keresztelő hely a Jordán folyón
Betlehem látképe
A születés temploma
Ráhel sírja a betlehemi úton

A gyűjteményben az út ezen
szakaszát, több Jeruzsálemet, Betlehemet vagy éppen a Jordán-folyót ábrázoló
képeslap szimbolizálja.

Az arab negyed
Nubar Pasha szobra
Place des Consuls – Alexandria főtere

Az S.M.S. Zrínyi 1914 májusában olyan hatalmas melegben érte el Alexandriát, hogy az érkezést követően ki kellett feszíteni a hajókon az árnyékot adó vászontetőt, mert a fedélzeten elviselhetetlen hőség uralkodott.

Mohammed Ali turbános lovasszobra
A tőzsde épülete
A Nubar Pasha utca

Alexandria Egyiptom második legnagyobb városa volt Kairó után. A várost Nagy Sándor makedón király alapította kr.e. 331-ben. A város évszázadokon keresztül virágzott, a tudomány és a kultúra fellegvára volt, és valaha a világ legnagyobb városainak egyike is. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a Fároszi világítótorony, amely 160 méter magas és nyolc emeletes volt, fénye pedig 50–60 km-re ellátszott a tengeren.

A Cherif Pasha utca
A Porta Rosette utca
Pompei oszlopa

Alexandriának az S.M.S. Zrínyi érkezésekor körülbelül 500.000 fős lakossága volt, melyek közül közel 150.000 fő európai volt. A kikötőforgalma jelentős volt, köszönhetően a kereskedelemnek. Bodó Mihályt lenyűgözte Alexandria, amely nagyon hasonlított bármely akkori európai nagyvárosra. A hadihajók több napig állomásoztak a kikötőben, így volt idő felfedezni a várost. A gyűjteményben összesen 18 színes képeslapot helyezett el Bodó, többet, mint bármely más városról.

Bourse (tőzsde épület)
Mohammed Ali tér
Szent Márk templom

Az Osztrák-Magyar Monarchia hadihajóinak érkezésekor, francia és orosz hajók is tartózkodtak a kikötőkben, melyből a városban kettő is volt. A régi mondák szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, aki Homérosz sorait idézte, amelyben szerepelt Pharosz szigete is. A monda szerint ez az álom volt az, amely arra sarkalta Nagy Sándort, hogy ott építse meg a várost. A szigetet egy közel másfél kilométeres gáttal csatolták a parthoz. A töltésnek köszönhetően két öböl keletkezett a nyugati és a keleti. A nyugati a kisebb, ahol az ó-kikötő található, míg a keleti a nagyobb ahol az új-kikötő van.

Nouzha parkja
Nouzha parkja
Nouzha parkja

Alexandria sokkal nagyobb és nyüzsgőbb város volt, mint az S.M.S Zrínyi és hajótársai eddigi megállói. A város igazi kereskedelmi csomópont volt és már akkor is a turisták közkedvelt úti célja. Az Európából Egyiptomba érkező hajók jelentős százaléka itt kötött ki, majd innen indultak a turisták felfedezni az országot. Az 1800-as évek legvégén közel 3000 hajó fordult meg évente a kikötőben, amely szám évről-évre jelentősen növekedett. Sokak vélekedése volt akkoriban, hogy az Európából érkező „idegenek” alapjaiban változtatják meg a várost és így a város elveszti régi jellegét. A 19. század végén a városban 50.000 fő európai tartózkodott, akik száma 1914-re legalább megháromszorozódott, így valóban érzékelhető változást hozva a város életében.

A királyi palota bejárata
Kikötői erőd
Kikötői erőd

Az S.M.S. Zrínyi hadihajóval érkező tengerészek esetében is hasonlóan alakult a program, mint a kor tipikus turistaútjai esetében. A város megismerése és bejárása után lehetősége volt a tengerészeknek a várostól körülbelül 200 kilométerre lévő Kairóba és környékére látogatni. Innen folytatjuk Bodó Mihály és az S.M.S. Zrínyi utazását.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment