Könyvek

Gáspár Ferencz hajóorvos első műve a blogban a most bemutatott „Negyvenezer mértföld vitorlával és gőzzel” című fantasztikus könyv. A szerző az egyik legolvasottabb útleírója volt az 1900-as évek első évtizedének, amely nem csoda, hiszen hiteles, kalandos és lebilincselő könyvei széles korosztály számára jelentettek izgalmas olvasmányt. Hajóorvosként bejárta a világot, amelyről több monumentálisnak is nyugodtan nevezhető műve jelent meg. A „Negyvenezer mértföld vitorlával és gőzzel” című könyvében a haditengerészetnél töltött hét évét mutatja be, amikor fregatt orvosként, hadihajókon járta a világ tengereit. A mű elsőként 1892-ben jelent meg Szegeden, aztán számos kiadást ért meg. Gyűjteményemben egy egészen csodás állapotban lévő 3. kiadás található, amelyet 1900-ban adtak ki Budapesten a Singer és Wolfner kiadó gondozásában. A mű összesen 603 oldal, melyben 119 eredeti kép található.

A szerző: Gáspár Ferencz

Gáspár Ferencz orvos, utazó 1861. június 9-én született Szilágysomlyón. Édesanyját fiatalon elvesztette, így gyermekkora nem volt mentes a nehézségektől. A kolozsvári unitárius gimnázium után a bécsi egyetemen tanult, ahol orvosi diplomát szerzett. 1886-ban szolgálatába állt az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészeténél. Hajóorvosi szolgálatát a Sirály nevű háromárbocos korvetten kezdte, majd 1887 tavaszán egy modern hadihajóra került. A haditengerészetnél töltött több mint hét évére élete legszebb időszakaként emlékezett élete végéig. Közel két évtizedes hajóorvosi munkája alatt több alkalommal bejárta mind az öt világrészt. Eljutott a Földközi-tenger, az Indiai-óceán, az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán számos ritkán látogatott szigeteire is. Hajóorvosi pályafutása befejeztével Budapesten telepedett le. A Kereskedelem és Iparügyi Minisztériumban a munkásbiztosítás orvos ügyeinek lett a referense, majd a Ferenc József kereskedelmi kórház kormánybiztosa volt. Munkája mellett több könyvet írt és emellett számos lebilincselő előadást tartott tengeri élményeiről. Könyveiben hiteles beszámolókat közöl utazásairól, melyek jó stílusa és szép kivitelük miatt a kor kedvelt olvasmányai voltak. Művei nem csak az olvasók körében voltak népszerűek, hanem tudományos tartalmuk miatt jelentős szakmai elismerést is hoztak a szerzőnek. A könyvei a természettudományos ismeretterjesztés kiemelkedő alkotásai, melyek a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Gáspár Ferencz a 20. század elejének az egyik legolvasottabb útleírója volt, akinek munkásságát az irodalomtörténet is jegyzi. A szerző életének záró időszakáról csak keveset tudunk. Betegsége, magánéleti és munkahelyi problémái felőrölték lelkierejét. A nehézségek miatt 62 évesen, 1923. július 12-én öngyilkosságot követett el. Öngyilkossága miatt az orvosi lapok nem közölték nekrológját.

Részlet a könyvből:

„Különösen a szigeteken a növény- és állatvilág rendkívül gazdag. A sajátságos klima, a magas hegyekkel váltakozó mély völgyek, továbbá a tenger hozza magával, hogy az állat- és növényvilág oly csodálatos összetétele áll fenn és hogy oly növények és állatok élnek a félszigeten és az Archipelaguson, a melyeknek egy része különben vagy csak a tropikus, vagy csak a hidegebb vidékek, vagy pedig csak a mérsékelt égöv kizárólagos növényei vagy állatai szoktak lenni. A növények közül otthonosak a coniferák, labiaták, compositák és cruciferáknak temérdek vállfajai. Egyes szigetek, valamint az anyaföld déli részének lankásabb vidékei csodásan szép növényzettel, ugyszólva tropikusán buja gazdagsággal vannak borítva. A fák, cserjék, füvek, virágok között egymás mellett láthatók az éjszak-európai és dél-ázsiai növényeknek sok válfaja. Óriási mennyiségben tenyészik a panax (Quinseng) és más araliceák, melyeknek gyökereit a szomszéd Khinában rendkívül nagy mértékben elterjedt gyógyszerül használják.

Ő felsége corvettája “Zrinyi”

Az állatvilág szintén rendkívül gazdag. Némely szigeten, mint pl. Quelpart szigetén — a koreai Sziczilián — a buja legelőkön ezrekre menő baromcsorda tanyázik. Lovakban Korea oly gazdag, hogy nem egyszer 40—50 ezer lovas csapatokkal vonultak ki a határszélekre a támadó ellenség elé. A házi állatok sorába kétszeresen is besorolható kutya — (kétszeresen, mert a házőrzésen kivül rendes táplálékul is szolgál) — szintén nagy számban fordul elő. Sajátságos, hogy juhtenyésztésük nincs. Sőt oly kevés a juh, hogy az áldozatokra szánt bárányokat Khinából kell importálniok. Épp oly feltűnő, hogy e parexcellence hegyes országban a kecske nagyon ritka.

“Artemisia” vitorlás-brigg
Tiszt jön a hajóra

Vadakban nagyon gazdag. A szarvas, őz, vaddisznó oly gyakori és oly nagy mértékben vadászszák, hogy egyes vidékeken, mint pl. Kang ven do-ban, a vadakban legdúsabb kormányzóságban, rendes eledelül szolgálnak. A Khinában oly nagy mértékben gyógyszerül használt szarvas-szarunak jó részét Koreából importálják.

Sepregetik a fedélzetet

Legfeltünőbb ragadozója Koreának a tigris. Jóllehet ennek tulajdonképpeni hazáját a tropikus vidékek sürü dsungelei képezik, a subtropikus vidékeken felül pedig már csak elvétve fordul elő az 53-ik szélességi fokig, — Koreában, és különösen ennek két éjszaki tartományában, holott ezeknek a legszigorúbb telük van, a tigris nagy számmal található!

“Erzsébet császárné”
Az “Albrecht főherczeg” hátsó fedélzete

A tigris óriási pusztitásokat visz véghez. Egy koreai közmondás szerint „A koreaiak hat hónapig vadászszák a tigrist, a másik hat hónapon pedig a tigris a koreaiakat.” Egy másik közmondás szerint pedig: „Csak a khinaiak pusztítottak el több koreait, mint a tigris.”

Ő felsége torpedó-naszádja “Kondor”
Torpedók kémszemlén

A másutt sürü dsungelekben élő tigrisek Koreában a magas hegyeken tanyáznak és a hómezőkön kószálnak. A téli hideg okozta szükség által hajtva az emberi lakok közelébe húzódnak és berontanak a falvakba, mint Szibiriában a farkasok. A lakosság a legcsekélyebb óvatosságot sem tanúsítja a tigris ellen. Az udvarokat tél idején sem kerítik be; nyáron pedig a mezei munka alatt éjjelre letelepednek a fa tövében, a nélkül, hogy őrt állítanának fel vagy legalább a tigriseket visszariasztó őrtüzeket gyújtanának.

Ő Felsége torpedó-üzője “Leopárd”

A tigris-vadászatban valóban magas fokú, páratlan személyes bátorságot tanúsítanak. Csupán egy rövid késsel, meg egy. dárdával felfegyverkezve, — télen hóczipővel ellátva — támadják meg a hatalmas ragadozót, holott a bestiák között akadnak négy méternyire is megnőtt példányok és oly vérengzők, hogy egy. támadása alkalmával 5—6 embert is széttép. Innét ered, hogy köznyelven „maing-hó”-nak „emberevőnek” nevezik a „ho-rangi”-t.

“Don Juan d’Austria” harczra készen

A tigris-vadászat azonban nem tartozik a sportok közé, a mint a vadászat általában nem megy Koreában sport számba. Inkább szolgai munkának tartják, mint a vadászatot egyáltalában. A vadászat szabad mindenkinek, mindenütt, bármely állatra és bármely időben. Csak a sólyomra nézve áll fenn kivétel, mely az egyedüli szent madár. A tigris is a szent állatok közé soroltatik ugyan, de csak azon szentek közé, a melyektől csupán félni kell.

Ebéd a torpedó-naszádon
Függő-ágyak felgöngyölése a reveille után

Különben pedig a husát megeszik, a csontjai pedig hathatós gyógyszernek tekintetnek. A bőrét takarónak vagy szőnyegnek használják. Alig van valamire való ház, a melyben hiányoznék a tigris bőr.

A “Zrinyi” a suezi csatornában
A “Crocodill” franczia csapatszállító hajó

A tigris oly nagy szerepet játszik Koreában, hogy a közlekedés, az ünnepek, társalgás, dal és költészet egyaránt befolyásoltatnak általa. A mint Khina annyi, mint a „Nyugati Sárkány”, Japán a „Felkélő Nap”, Oroszország (Szibiria) a „Falánk Ragadozó” (t. i. a koreaiak szemében), ugy Korea egyenlő a „Tigris”-sel. Az ország jelvénye a tigris, a lobogón rajta a „tigris”, a király „a koreai tigris”, a személyes bátorság szintén „tigris”.

Itató a Nílus partján

Ámbár számra nézve a leopárd gyakoribb a tigrisnél, ugy látszik lényegesen kisebb szerepet játszik, miután csak a közönséges vadak közé sorolják.

Angol “huszárok” teveháton

A vizi ragadozók között legnagyobb és legfélelmesebb az alligátor, a mely többnyire a déli tartományok folyóiban él. Állítólag akkora példányok is előfordulnak, hogy egy embert egyetlen harapással ketté vágnak.

Zebuökör-fogat

A madárvilág azonban leggazdagabban van képviselve valamennyi állatfaj között, különösen a magányos, lakatlan szigeteken. Talán csak az Andesek nyugati oldala mutathat fel e tekintetben oly nyüzsgést és összezsufolást, mint a koreai archipelagus, azzal a különbséggel, hogy mig amott a vizimadarak képezik a madárvilág főcontingensét, a koreai archipelaguson a legkülönbözőbb fajú és osztályú szárnyasok élnek egymás mellett, ugyanazon foltocskán: vízi, erdei, mezei és hegyi szárnyasok. Daru, gém, gólya, pelikán, veréb, fáczán, szalonka, rigó, fürj, ökörszem, sas, sólyom, kormorán, sirály, jégmadár, harkály, varjú, holló, ruczák, ludak rendkívül nagy számmal élnek a félsziget és az archipelagus erdőiben, partjain és vizében.

A Singapure-River partja
Kigyó-szeliditők

Egy tudós, a madárvilágban jártas és ahhoz értő szaktudós szá­mára egész életére kiható rendkívül érdekes tanulmány tárgyát képezhetné a koreai archipelagus madárvilága. A koreaiaknak a beosztá­sokról és csoportosításról a legcsekélyebb fogalmuk sincs.

Borneói nő  Sarawakból
Dzsunke

A szigetek közötti zátonyok, melyek fehér, fekete, sárga, zöld, kék és ibolyaszínű korállokból vannak összetéve, egy tenger alatti gyönyörű szép, tropikusán buja növényzet képét mutatják a kristálytiszta vizén keresztül. A tenger maga szintén igen gazdag tárháza a szigetlakóknak. Tengeri csigák, kagylók és puhányok különböző válfajai nagy számmal fordulnak elő. A Sárgatenger nyugati partja közelében hónapokon keresztül eredménynyel vadásznak a heringre, mig a Japáni-tenger éjszaki részében éhez még a czethalvadászat is hozzájárul.

Lefejezés

Gyöngyökben oly gazdag ez ország, hogy párja nincs a földgömbön. Arany-, ezüst- és szénbányáikat a legrégibb időktől fogva aknázzák, melyek ugy látszik, kifogyhatatlanok.”

Hankau rakpartja rendes vízállásnál
Hankau rakpartja vízáradásnál

A szerző első művével komoly sikert aratott. Az 1892-es megjelenést követően több mint kettőszáz elismerő levelet kapott az ország különböző részeiből. A könyv sikerének hatására, már nem csak, mint útleíró, hanem mint tanácsadó is keresték és többen a tengerészeti pályával kapcsolatban személyes véleményére is kíváncsiak voltak. Az első könyv sikere természetesen, mint író is motiválta így hamarosan meg is jelentek további munkái. 1903-1913 között öt műve jelent meg, melyből a „A Föld körül” című hat kötetes munka (6+1) a szerző legnagyobb műve. A különleges sorozat több mint 3000 oldal terjedelmű és közel 1200 eredeti kép található benne. A szerző ismertségének növekedése aztán kapcsolatait is bővítette, így hamarosan már barátjának tekinthette Vámbéry Ármint, akinek később orvosa is volt, de jó kapcsolata lett Cholnoky Jenővel is.

 

Egy haragos szépség

Gáspár Ferencz sikere valószínűleg az volt, hogy rendkívül hiteles figura volt és nagyon jól írt. Olyan helyeken járt, ahová csak nagyon kevesek jutottak el és olyan élményeket mesélt, amely mindenkit érdekelt. Műveiben részletesen leírja aFöldközi-tenger szigeteit, a Kanári-szigeteket és a Karib-térséget. Az Amazonas folyón Manausig hajózott fel. Részletesen mutatta be Észak-Brazíliát, a Pará környéki dzsungeleket. Beszámolóiból megismerhetjük a múlt század végi dél-amerikai városokat: Rio de Janeirót, Pernambucot, Santost, Montevideót és Buenos Airest. Bemutatja az uruguayi és az argentínai pampákat, a Falkland-szigeteket, a Magellán-szorost, a Tűzföldet, s a chilei Atacama-sivatagot. Érdekfeszítő leírásokat közölt Afrikáról, valamint Ázsia számos egzotikus, akkoriban még gyarmati sorban lévő országáról, mint India, Ceylon, Burma, Sziám, Indokína és a maláj szigetvilág. Bejárta a Japán szigetvilágot, Szamoát, eljutott Hawaiira és a Salamon-szigetekre is. Gyakorlatilag keresztül-kasul bejárta a világot és minderről csodálatos könyvekben számolt be a korabeli olvasóközönségnek. Akkor is, de ma is lenyűgöző Gáspár Ferencz monumentális életműve.

Arab harczosok

A „Negyvenezer mértföld vitorlával és gőzzel” című művének első részében a haditengerészetről, a hadihajókról és torpedókról valamint magáról a tengerről, a „fenséges tengerről” mesél a szerző. A második rész egy klasszikus útleírás blokk, amelyben Ázsia több helyszínéről meséli el benyomásait. Kínának komoly részt szentel és részletesen mutatja meg a korabeli Kínát, míg a harmadik záró részben amolyan epizódszerű úti élményeit meséli el.

Wu-Huban

A könyv ritka, de nem beszerezhetetlen, ugyanakkor gyakori probléma, hogy a piacon néha felbukkanó kötetek állapota sokszor igen viseltes, amely miatt nehéz anélkül olvasni, hogy ne okozzon további állagromlást az érdeklődő olvasó a könyvben. A Debreceni Egyetem elektronikus Archívumából azonban szerencsére letölthető ingyen a mű, így bárki könnyen hozzáférhet és akár el is olvashatja Gáspár Ferencz lebilincselő munkáját. A szerző életének jelentős részét hajóorvosként végig utazta, olyan helyeken járt ahol kevesek és mindezt a hatalmas mennyiségű tapasztalatot és élményt jó stílusban meg is tudta írni. Személyes véleményem szerint a tengeri hajózás, tengeri utazás kategóriában Gáspár művei a top kategóriát képviselik. Szerencsére a szerző még éppen csak beköszönt az ELBIDA projektben, így tehát nem búcsúzunk tőle, hiszen hamarosan újra a “fedélzetre lép” Gáspár Ferencz további fantasztikus műveivel.

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment