Afrika

Következő az ELBIDA projektben bemutatott kötet szerzője nem elsőként tűnik fel a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban. Cholnoky Jenő egyrészről a sorozat szerkesztőjeként, másrészről „A sárkányok országából” című művének szerzőjeként már ismerős lehet a bejegyzéseket rendszeresen olvasóknak. Az MFTK sorozatban másodikként megjelent könyve az „Afrika” című kétkötetes mű, amely a fekete földrészt mutatja be a szerzőtől megszokott tudományos alapossággal. A könyv elsőként 1930-ban jelent meg Budapesten a Lampel R. (Wodianer F és Fiai) Könyvkiadóvállalat gondozásában 486 oldal terjedelemben. A könyv csodálatosan illusztrált, összesen a két kötetben 217 kép és 24 térkép található. Cholnoky Jenőről ebben a bejegyzésben nem írnék újra, mert az ELBIDA projektben „A sárkányok országából” című könyvének a bemutatásakor már részletesen megtettem így az ott elolvasható.

Sorozatkötéses kötet (MFTK)

Részlet a könyvből:

„ A sivatag nélkülözhetetlennek látszó háziállata a teve. Afrikában az egypúpú teve (Camelus dromedarius) van elterjedve, de kétségtelenül Ázsiából származik. Ázsiában az egypúpú teve a Turáni-alföldig terjed s ott a belső-ázsiai kétpúpú tevével (Camelus bactrianus) összeházasodik s a keresztezés tökéletes, a korcsokat sokra becsülik. Az egyiptomi emlékeken teve rajzát nem látni, bár egyiptomi írott emlékek a Kr. e. XII-XIV. században már említik. Úgylátszik, akkor még csak szórványosan használták. Észak-Afrikában bizonyosan az arabok terjesztették el a Kr. u.-i századokban s ma majdnem nélkülözhetetlenek a karavánútakon.

Afrika politikai térképe

Trois-Mamelles vulkáni hegy Mauritius szigetén

Madagaszkár. Tananarivo főváros részlete

Madagaszkár. A Tritriver-kráter tava

A teve nagyon csúnya, idétlen járású, szörnyen buta és rosszindulatú állat. Gondozójával, táplálójával egyáltalán nem törődik, ha dühös, különösen párzás idején (jan.-márc.), éppen úgy nyomorékra harapja, mint akárkit mást. Ostobasága és gyávasága miatt ijedező és védekezni nem tud, csak köpköd és bőg. A tevebőgés a legutálatosabb hang. Bőgő hangjának erősítésére a toroknyílás előtt hólyagszerű képződménye van. Ez párzás idején megnő, kidagad az állat förtelmes szájából, dinnyenagyságú lesz, amikor felfúvódik s emiatt az állat hangja egészen különös erős és folyton változó lesz. Belélegzéskor megint visszahúzódik az állat szájába s kiürül belőle a levegő.

Zanzibári nők egymást fésülik és díszítik

Rizsháncsoló Zulu nők Natalban

Bőr kikészítésével foglalkozó Zuluk

A Lionshead (oroszlánfej) nevű, 664 m magas meza Capetowntól délnyugatra

Roppant visszataszító az állat szaga is. Feje hátulsó oldalán két mirigye van, ebből valami bűzös, fekete lé szivárog ki s különösen párzáskor ez a bűz európai embernek egyszerűen elviselhetetlen. Nagyon csúnyák az állat térdén, csuklóin és mellén kifejlődő vastag, tenyérnyi bőrkeményedések. Ha az állat lefekszik, ezekre támaszkodik.

Howark-vízesés Natalban

Kimberley, gyémántbánya

Kelet-Afrika Jao nők Mtuából

Óriási termita-boly Kelet-Afrikában

Mindez a berendezkedés az állat vad állapotában volt célszerű. A sivatag roppant távolságában a hím-tevének okvetlenül szüksége volt az erős hangra, hogy a tehenek feltalálják. Az erős szag is ezért kell a mivel a teve fekvőhelye nem fű vagy lomb, mint más kérődzőé, hanem a forró, kemény, sivatagi kő, azért volt szükség a bőrkeményedésekre is.

Kilimandzsáró. A Kibo nyugatról

Glaciális teknővölgy a Ruvenzóri dél-nyugati oldalán

Barua-beli nők, a Sári és Kongó vízválasztó-vidékén

Néger nők Francia-Kongó területéről

A tevének az a roppant nagy haszna, hogy igen kevéssel beéri. 3-4 napig megvan víz nélkül, tápláléka az a kóró, tüske vagy ág, amit semmi más állat meg nem eszik. Végszükség esetén kitűnő tápláléka az elhasznált kosár vagy a redves gyékénytakaró. Sőt csakis igen száraz növényeken és igen kevés vízzel és igazán erőben és egészségben. Amint nedvesebb, vizesebb területre jut, ahol dúskálódhatnék a jó táplálékban, rögtön megbetegszik s pár nap alatt elpusztul. Ezért nem terjed a Szaharától délre, Szudán nedvesebb vidékeire. Nyugaton nem megy le még a Szenegal-folyóig sem, Közép-Afrikában már leterjed a Csad-tóig s keleten a Rudolf-tó táján van a déli határa. Kitűnő tulajdonságai miatt a tevét teherhordásra és személyszállításra használják. A sivatagon keresztül könnyűszerrel szállít a hátán 150-200 kg súlyt. Csak föltenni nehéz, mert ehhez le kell fektetni a barmot s ez már keserves, aztán ha rátették a terhet, akkor meg fel kell állítani s ez rettenetes lármával megy. Ordít az arab és csattogtatja ostorát, üvölt a teve, a szomszédok segítenek, míg végre nagy idétlenül feltápászkodik. Járása rémítő idétlen, de széles nagy talpa kitűnő a homokon és kavicson.

Pigmeus nő az Albert-Edward-tó keleti partvidékén

Egyiptom. Arab nő gyermekével

Tunisz. Krumir törzsbeli Berber asszony gyermekével

Mtusszi Kelet-Afrikai néger Ruandából

Személyszállításra csak külön betanított tevék alkalmasak. Ezek szófogadóbbak, jobban fegyelmezettek. Amíg lépésben jár, addig járása idétlen, de amint trapba megy át, azonnal kellemesebb a látvány s a rajta ülő sem himbálózik, bólongat annyira. A teherhordó teve rendesen naponkint 30-40 km utat tud nyugodtan, túlerőltetés nélkül megtenni. A lovagló teve megtesz csodálatosan kitartó trappolással 120-140 km-t is naponkint, annélkül, hogy túlerőltetné magát. Galoppozni is tud a teve, de ez már olyan idétlen, hogy ilyenkor ember ki nem bírja a hátán s a teher is mindjárt lefordul róla. Erről a tevét le kell szoktatni.

Taitu, Abisszíniai császárnő egyik udvarhölgye

Afrika hegy és vízrajzi térképe

Kairó. Régi utca részlete

Kairó. A kalifák sírjai. Temető a sivatagban

Nem szabad olyan nevetséges meséket elhinnünk, hogy a teve 8-10 napig kibírja víz nélkül. Ha harmatos füvet, nedvdúsabb növényeket eszik, akkor talán kibírja, de normális táplálékkal nem. Még nagyobb hazugság, hogy a szomjan halni készülő utas felvágja a teve gyomrát s abban raktározott vizet talál. Ez igazán otromba hazugság, a legöregebb tevehajtsárok is felháborodva utasították vissza, amikor zoológusok ilyen kérdéssel fordultak hozzájuk. Hisz a teve gyomortartalmánál utálatosabb, förtelmesebb valamit el sem lehet képzelni! Még amikor levágják a tevét húsáért, – jó húsa van – akkor sem nyitják föl a gyomrát, hanem egészben dobják a szemétre, mert leírhatatlanul utálatos.

Egyiptom. Vízemelés saduz segítségével

Szenuszi vándorpap, tanítványaival

Karaván-állomás a tuniszi Szaharában

Tunisz. Szidi-el-behir utca

Meg kell jegyeznünk, hogy földművesvidékeken a szamarat sokkal többre becsülik, mint a tevét, de a sivatagon a szamár csak egészen rövid utakon használható. A ló, még a sivataghoz szokott, pompás arab ló is, csak eleinte tud gyorsabban száguldani, mint a teve, de már 10-20 km után a teve elhagyja a legjobb paripát is, aztán már nem bír vele semmiféle állat.”

Dél-Tunisz. Sátoros pásztorok költözködése

Algéria. Beduin sátor az oázis szélén

Pigmeusok a Kongó-medencében, összehasonlítva egy normál termetű európai emberrel

Cholnoky Jenő „Afrika” című kötete különleges mű a sorozatban. Nem lehet klasszikus útleírásnak nevezni, mert nincs benne utazás, ugyanakkor ettől függetlenül is élvezetes olvasmány. Az MFTK sorozatban eddig bemutatott művek többsége felfedezésekről, kalandos utazásokról vagy éppen különleges expedíciókról szóltak, ahol a történések leírása mellett az adott tájat, vidéket és az ott élő népeket és szokásait, valamint a terület állatvilágát is megismerte az olvasó. Cholnoky ezen kötete azonban egy tudományos alaposságú, nagyon részletes és sokszínű bemutatása Afrikának. Epizódszerű történetek egybefűzésével a földrész történelmét, földrajzát, népeit és szokásaikat valamint állatvilágát is megismerjük, csak eközben nem utazik senki sehová. Elsőként Afrikának egy általános áttekintésével kezdi a szerző, majd az Atlasz vidéke, a Szahara, Szudán és Felső Guinea, Közép és Kelet Afrika, Dél-Afrika és végül Afrika szigeteinek a részletes bemutatkozása következik. Minden területnél kitér a földrajzi sajátosságaira a területnek és bemutatja az ott élő népeket és szokásaikat. Jelen kötet az első ilyen jellegű mű az MFTK sorozatban, de az ELBIDA projektben későbbiek során bemutatott további Cholnoky művek között lesz még erre példa. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat kötetei közül a bemutatott mű, egy közepesen ritka kötetnek számít, amelyet bár be lehet szerezni, de nem olcsó és nem gyakori. A fekete földrész iránt erősen érdeklődők könyvespolcának azonban elmaradhatatlan kötete, mert egy igazán részletes és alapos, emellett pedig olvasmányos Afrikát bemutató mestermunkáról van szó.