A sárkányok országából

Életképek és utirajzok Khinából

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat szerkesztője Lóczy Lajos átadja a szerkesztői feladatokat 13 kötet és 11 mű után. Ahogy Ő fogalmaz „megnyugvással engedhetem át tehát a szerkesztői feladatot fiatalabb erőnek”. Nos, az a bizonyos „fiatalabb erő” Cholnoky Jenő földrajz tudós lett, aki nem csak a szerkesztői feladatokat, hanem a Magyar Földrajzi Társaság titkári feladatait is átveszi Lóczytól. Az ELBIDA projektben most bemutatott „Sárkányok országából” című műve volt az első, de nem az utolsó az MFTK sorozatban. Cholnoky azon szerzők közé tartozik, aki több a sorozatban megjelent kötetet jegyzi, de az MFTK sorozaton túl, is számos értékes útleírást illetve földrajzi témájú könyv szerzője. A „sárkányok országából” című mű eredetileg 1900-ban jelent meg, majd az MFTK sorozatban újra kiadásra került 1913-ban a Lampel R. Kk. (Wodianer F és Fiai) R.T. Könyvkiadóvállalat gondozásában 407 oldalon. A műben 180 ábra, 17 bekezdő kép és 1 térkép található.

Képes borítójú kötet (MFTK)

Cholnoky Jenő földrajztudós, író és tanár 1870. július 23.-án Veszprémben született. Középiskoláit Veszprémben és Pápán végezte. Már ekkor egyértelmű volt, hogy érdeklődési köre a földrajz felé irányul. Első írói próbálkozásai már gimnazista korában megtörténtek. Hiába volt a földrajz az érdeklődési köre, apja mégis a Műegyetemre íratta be, mondván a tanárok mind szegények. Az egyetemi tanulmányait így Budapesten a műegyetemen végezte először vízépítési szakon, majd később filozófiai doktorátust szerez. Egyetemi tanulmányai befejezését követően a Műegyetem Vízépítési tanszékén kap tanársegédi állást. Itt ismerkedik meg Lóczy Lajossal, aki már ekkor elismert földrajztudós és Ázsia-kutató. Ismeretségük eredményeként 1894-ben Lóczy meghívja maga mellé asszisztensnek a földrajzi tanszékre. Lóczy Lajos a közös munka során felismerte tehetségét és elhivatottságát, ezért 1896-ban Lóczy ajánlására ösztöndíjjal Kínába tud utazni tanulmányútra. Az út közel két évig tartott, ezalatt bejárta Kínát és számtalan értékes néprajzi anyagot is gyűjt. Naplója alapján írja egyik legismertebb művét a „Sárkányok országából” címmel. Az út során Cholnoky számos érdekes rajzott készít (1235 db-ot).

Átkelés a Hung-csi-hon

Kínából hazatérve adjunktussá léptetik elő, majd megszerzi második doktori címét és rövid idő után a leíró földrajz magántanárává habilitálták. 1905-ben a kolozsvári egyetem tanszékvezetője lesz. 1912-ben Teleki Pállal Amerikában egy nagy körutazást tesz, amelyből aztán ismét sikeres könyvet ír. 15 évig dolgozik Kolozsváron, eközben magas színvonalra emeli az egyetemi oktatást. Erdély természeti viszonyait ebben az időben részletesen tanulmányozza. 1919-ben menekülnie kell Erdélyből, ekkor tér vissza Budapestre. 1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választják, majd a budapesti Tudományegyetem tanszékvezetője lesz. Munkája eredményeként újra magas szintre emeli a magyar földrajzoktatást.

Nagy Jang-cze-járó dsunka

Rendőrhajó

Cholnoky élete során több mint 50 könyvet és 700 különféle tudományos dolgozatot írt. Tudományos kutatásait széles körben folytatta, de elsősorban a geográfia, hidrológia és klimatológia területén alkotott maradandót. Előadásaival, amelyből több ezret tartott országszerte, népszerűsítette a földrajz tudományt.

Tien-pao-san bányahelység

Cholnoky életében több jelentős társadalmi funkciót is ellátott. Az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke volt, emellett a Magyar Turista Egyesületben több funkciót is betölt 1908-1946 között, 1920-tól elnöke a szervezetnek. 1910-ben megalakul a Turáni Társaság amelynek elnökségi tagja, majd a szervezet átalakulása után a Magyar Turáni Szövetségben is feladatott vállal. 1914-ben Lóczy Lajostól átveszi a Magyar Földrajzi Társaság elnöki tisztségét amelyet több mint 30 évig lát el.

Koreai nép, koreai parasztház udvarán, Szan-tao-kon völgyében

Aranymosók a Szan-tao-kou-ho völgyében

1940-ben nyugdíjba vonul és otthonában dolgozik tovább egészen 1950. július 5.-én bekövetkezett haláláig.

Részlet a könyvből:

„Vladivosztok festőiesen fekszik a zegzugos, szikláspartú öböl északi oldalán, meredek lejtőn; amilyen festőies a város a tenger felől, olyan kellemetlen benyomás marad a város részletes megtekintése után. Utczái burkolat hiányában feneketlen sárral fedettek, a járdák csak padlóból vannak, a házak közt ugyan van néhány európaias is, mint a khinai-orosz bank háza, a kormányzó palotája, a Kunst és Albert czég óriási üzlete, amely bank és nagykereskedés együtt, de ez látja el mindennel a várost, aztán meg a Pacifique-vendéglő is európaiasan, de oroszosan fest, szobái czifrák, de a tisztaság nem nagy. A házak legnagyobb részt alacsony, piszkos épületek, néha egészen orosz stilusban. Semmiféle kényelmet és tisztaságot sem nyújt a hatóság a lakóknak, de nagy terheket ró a vállukra a amellett minden sarkon szuronyos rendőr áll. Az általános benyomás az, hogy itt nem az állam van a népért, hanem a nép van az államért.

A hun-csuenni vendéglő udvara

Gyalogut Csing-hszién vidékén

Ami ízléses és szép a városban, az legnagyobb részt Európa más államaiból, vagy pedig Khinából vagy Japánból való. Így pl. a Pacifique-vendéglő szobáiban tiszta khinai butorzatot látunk, japán árúkkal ékesítve, s hogy tarkaság még szlávosabb legyen, néhány német olajnyomat ékeskedik a falakon japáni bambusz-rámákban.

Tung-pa csusztató zsilip, Li-jang-hszién közelében

A Huai-ho

Néhány napig kellett várnunk Vladivosztokban, amíg B. bevásált és néhány dolgot elintézett – csak a legfontosabbak egyikét nem tudta elintézni, t. i. hogy orosz pénzét beváltotta volna khinai nyers ezüstre. Emiatt aztán nekem gyűlt meg a bajom. Én ugyanis 500 mexikói dollárt beváltottam nyers ezüstre, de ennél többet aztán nem lehetett kapni az egész városban. Később aztán az utazás alatt kölcsön kérte tőlem, amikor az expediczió megszorult s engem ezzel igen sok kellemetlenségbe sodort, amit majd elbeszélésem folyamán részletezni fogok.

Tengeri partfal Hai-ningben, a partfal egyik kiugró rőzse-sarkantyujáról

Kilátás a Huai-hegység fő vizválasztójáról, Ho-nan és Hu-pei határán

Augusztus 12.-én indultunk el Vladivosztokból kis parti gőzössel, erősen háborgó tengeren, ami B. urat harczképtelenné tette s így teljesen demoralizált állapotban értünk Posszietbe, Vladivosztoktól délnyugatra, a mandsu partok sziklás öblébe. A postaházban szálltunk meg s ide is rendeltük másnap reggelre 12 nagy társzekeret. Ezekre aztán felpakolva, másnap átmentünk Novokievszkbe, amely a Possziet-öböl legbelső zugában fekszik. A partokat változatossá teszik azok az apró szigetek, amelyeket egészen fiatalkorú tengeri homoklerakodások csatolnak a parthoz. Ilyen odacsatolódott szigeten fekszik a kis Possziet helység is. Novokievszk ennél valamivel nagyobb, de a helységet igazán fontossá tulajdonképpen az a teménytelen katona teszi, ami ide, a hármas határra konczentráltak. Itt van ugyanis Szibiria, Korea és khinai Mandsuország határa, ahol a nagy Tú-mönn-ho vagy Kauli-kiang ömlik a tengerbe. Novokievszknél körülbelül 14,000 katona van összpontosítva s ezek hosszú sátortáborban települtek az országút mellé, amely Hun-csuennbe visz s onnan Mandsuországba.

Abráziós platók a Huai-hegység déli lejtőjén

Kőboltozatos hid a Jang-cze-kiang deltáján

Délben érkeztünk Novokievszkbe a délután siettünk a kormányzóhoz, aki egészen jól beszélt oroszon kívül angolul is, de francziául nem tudott egy szót sem. B. úr Sanghaiban nagyban adta a bankot, hogy mennyi bajom lesz nekem, hogy nem tudok oroszul, mint ő. A kormányzó azonban makacsul nem akarta megérteni azt a muszkanyelvet, amit B. úr beszélt. Mikor belátta, hogy nem boldogul, akkor hozzám fordult, hogy szólítsam meg őt angolul vagy németül. Angolul indult meg a párbeszéd s pár percz alatt elintéztük teendőinket, de engem figyelmeztetett, hogy a város körül ne térképezzek és ne fotografáljak, mert könnyen spionnak néznek s bajba keveredhetem.”

A szan-tao-koni aranytermő terraszok közelről tekintve

Szinház a mezőn

Cholnoky Jenő előszavát így kezdi a könyvben: „Az intelligens magyar Közönség számára, nem a tudósoknak írtam ezt a könyvet.”. A szerző első MFTK sorozatban bemutatott „A sárkányok országából” című műve valóban olvasmányosra, de nem zavaróan tudományosra sikerült. Cholnoky stílusában van valami humor, amely tovább növeli a kötet élvezhetőségét, így végeredményben egy kiváló mű született. Az utazás eredeti célja az volt, hogy tanulmányozza a Kína-alföld nagy folyóinak deltavidékét, felderítse a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak az okait, körülményeit. Az út során sikeresen feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját. A könyv azonban több mint egy tudományos kutatás naplója, bár Cholnoky Jenő útja komoly tudományos eredményt is hozott. A „A sárkányok országából” egy élménybeszámoló az 1800-as évek végi Kínáról és az oda-vissza tartó út viszontagságairól. Cholnoky Jenő az akkori viszonyokhoz képest is igen alacsony költségkerettel vágott neki az utazásnak, amely aztán több ponton anyagi nehézséget is jelent neki. A hazafele tartó út során is, csak kölcsönből sikerül Triesztig, majd Fiuméig eljutni, és csak nagy nehezen érkezik haza.

Cholnoky Jenő első MFTK sorozatban megjelent művét még 6 kötet fogja követni a sorozatban, és természetesen az összes bemutatásra kerül az ELBIDA projektben.