Az első világháborút követően a német gyarmatokat és a török területeket a nagyhatalmak újraosztották maguk között. Irak az Egyesült Királyság népszövetségi mandátumterülete lett. Történelmi léptékben rövid idő múltán 1930-ban megkötötték az angol-iraki szerződést, mely végül meghozta az ország számára a függetlenséget. Ebben a történelmi helyzetben utazott az Iraki királyságba az író Farkas Sándor, aki rajongott a keleti és ókori népek története és kultúrája iránt. Hazatérését követően adta ki „Irák Királyság” című útinaplóját. A meglehetősen ritka kötet 1931-ben Nagyenyeden jelent meg, a szerző saját költségén, a Keresztes Nagy Imre könyvnyomda kiadásában. A mindössze 46 oldal terjedelmű műben, a hivatalos közlés szerint „2 színes és 1 fénykép” található, azonban ennek nyoma sincs a könyvben. A hiba valószínűleg nem az ELBIDA projekt hátterét adó gyűjteményben található példányban van, hanem vélhetően egyik megjelent könyvben sem voltak megtalálhatóak, a borítékon feltüntetett illusztrációk.
Farkas Sándor 1887. augusztus 26.-án született Nagylakon egy értelmiségi család gyermekeként. Rövid idő múltán szüleit elvesztette és árva lett. Ezt követően nehéz és mostoha körülmények között nőtt fel, mindössze öt gimnáziumi osztályt végzett el Nagyenyeden. Minden nehézség ellenére, azonban példaértékűen küzdött meg a kihívásokkal és különleges karriert futott be. A nagyenyedi iskola befejezését követően önszorgalomból keleti nyelveket, matematikát és numizmatikát tanult.
 |
| Farkas Sándor |
Nyelvérzéke fantasztikus volt, tizenegy nyelvet beszélt: angol, német, francia, perzsa, török, román, magyar, tibeti, latin, ógörög és szanszkrit. Saját magát anyai ágon Kőrösi Csoma Sándor rokonának tartotta és minden vágya az volt, hogy a nagy utazó nyomdokaiba léphessen. Éppen ezért több utazást is tett Keleten. Utazásairól hazatérve kistisztviselő lett, majd a Bethlen Gábor Kollégium könyvtárosa lett és egészen 1957-ig látta el ezt a feladatot. Útinaplóit 1931-ben adatta ki saját költségén. Emellett verseket és dalszövegeket írt, valamint a numizmatika területén is számos tanulmánya jelent meg több nyelven is. Élete során 13 könyvet adott ki, 120 verse ismert, 260 dalszöveget írt, melyből 240-et meg is zenésített. 1964. május 20-án, 77 éves korában hunyt el Nagyenyeden.
Részlet a könyvből:
„Első állomásunk a pusztában Der-el-Sur volt (olv. Dier-es-sor), a hasonnevü vilajet székhelye, ahová október 26-án érkeztünk meg. Der arabul kolostort, sur falat jelent, ami reá nézve különösen áll, mert tőle nem messze, mintegy circa 8 km.-re az eufrátes partján, a kopár hegyek meredek falként emelkednek ki a síkból.
 |
| Moszul látképe |
Lakosainak száma megközeliti a 8000 ezret, 7000 mohamedán, 1000 keresztény. A franciák ennek a jelentékeny kereskedelmi pontnak felvirágozatására mindent megtesznek, mert a Halep – Bagdad közti úton a legfontosabb állomás. A Mezopotámiába illetőleg Irákba menő útasok első vám és útlevél-vizsgálatát itt ejtik meg. Az Eufrátesen a város mellett egy vasbeton szerkezetű függő hidat épitenek arab stilusban, amely circa 400 000 sziriai fontba fog kerülni. A városban az Eufrátes másik ágán mintegy 7 pilléren nyugvó híd épitését már befejezték. Utcáit villamos világítás látja el. A hatóságok a közegészségügy érdekében mindent megtesznek, az utcák tisztántartására nagy gondot forditanak, ami ha nem Keleten volna, emlitést sem érdemelne.
 |
| A bagdadi vasúton |
Októben 27-én értük el Abu Kemált, posta és szikratáviró állomás és a francia mandátum határállomása, ahol útleveleinket, kilépésre láttamozta a francia hatóság közege.
 |
| A bagdadi gyümölcspiac |
Október 28-án jutottunk Irák királyság első határfalújába, El-Kaimba. Okt. 29-én Anáhba, ahol posta és táviró-állomás van. Anah t.i. az első legnyugatabbra eső helység, ahol a datolya pálmakertekben és környékén ligeteket alkotva megterem. Itt találkoztam egy Puzant Karakas Ó-Romániából származó emberrel, akivel románul beszéltem, azonban ő, mivel már 20 éve hogy Bagdadba került, az anyanyelvét folyékonyan nem beszélte. Automobil-tulajdonos, havonta átlag circa 250-300 rupiát keres, ami 19-20.000 Leinek felel meg. Ebből látható, hogy a sziriai sivatagon a személy és teherszállitás nem rossz üzlet.
 |
| A Tigris folyó partján |
Okt. 30-án Hitben háltunk. Hit neve az asszir ékiratos táblákon Ihi néven fordul elő, a görögök Isnek hivták; az Eufrátes jobb partján és 3500 – 4000 lakossal. innen kezdődik és tart Rumádiig az Eufrátes völgyében már az ókorban is ismeretes bitumen források öve.
 |
| Baszra |
Okt. 30-án kereszteztük Ramadit ejtsd Rumadi. Itt van az Irákba menő útasok vám-, útlevél és egészségügyi vizsgálata. Az épület teljesen új, amelyben a vizsgálatokat eszközlik, épitési módja a keleti stilus megtartásával nyugat kényelmét egyesiti. Ez az épület úgy van épitve, hogy a sziriai pusztán áthaladó vasutnak egy állomásépülete lehet. Az épületet két tömb alkotja, az egyik szolgál az útlevél és vámvizsgálatra, a szemben levő azonkivül hogy benne az egészségügyi vizsgálatokat ejtik meg, az Irákban beteggé vált európaiaknak gondosan kiképzett ápolókkal szanatoriumul szolgál az üdülni szándékozó betegek részére. Az épület két tömbjét boltives fedélzet köti össze, hogy az automobilok és más jármüvek az utasok kényelmére a két leirt épület között állhatnak meg. A tisztviselők eljárása előzékeny, de határozott. Ramaditól Bagdadig kitünően megépitett automobil-út vezet, amelynek nagyrésze ki van aszfaltozva. A zavartalan közlekedés lebonyolitására mindenütt az irányok és menet-sebesség szabályozására táblák vannak felállitva.
 |
| Bagdadi vásártér |
Délután, okt. 30-án korán elértük Feludjet. Feludje egy pontja a sziriai pusztán megépitendő vasutnak. Átutazásamkor láttam az Eufrátest átivelő vasúti híd épitési munkálatait, amelynek egy része már megvolt épitve, és még hiányzó betonoszlopai elkészitésére a munkálatok folytak. Az odahordott épitési anyag biztonságára éjszakánként fegyveres őrség volt alkalmazva. A megépitett részen felállitott kazánok, amelyekben az épitkezéshez szükséges anyagot főzték, kisértetiesen világitottak a néma éjszakában. Innen Bagdad már csak 45 km.”
 |
| Állatbőr szárítók |
1918 végére a török hadsereg összeomlott. A térségben ekkor indult meg a nagyhatalmak harca a területekért. Fejszál herceg vezetésével, a britekkel együttműködő arabok egy szíriai arab királyságot szerettek volna létrehozni, amely magába foglalta volna Palesztinát, Szíriát, a mai Jordániát és Libanon valamint Törökország egy részét is. (Thomas Edward Lawrence azaz Arábiai Lawrence szerepe ebben a történelmi helyzetben volt jelentős, melyről a„Bölcsesség hét pillére” című művében részletesen olvashatunk.) A franciáknak azonban ez az irány nem tetszett, nem szerették volna, ha túlzott brit befolyás alakul ki a térségben. Feszült helyzetek és nagyhatalmi játszmák sora követte egymást, míg végül 1923-ra az egykori török területeken négy új mandátumterület jött létre. A franciáké lett a Szíria és Libanon Mandátumterület, míg a britek kézbe került a Palesztin, Transzjordánia és Irak Mandátumterület. Mindezek közül az 1930-ban megkötött angol-iraki szerződésnek köszönhetően, Iraknak sikerült legkorábban megszerezni a függetlenséget, még ha ez nem is jelentett teljes függetlenséget. Ebben a már békésnek nevezhető időszakba utazott az országba Farkas Sándor.
 |
| Hajók a Tigrisen |
Az „Irák Királyság” című mű értékelése a korabeli kritika alapján kettős volt. Egyrészről elismeri, hogy rövid terjedelme ellenére jó színvonalú leírását adja a szíriai pusztán való átkelésnek, valamint Bagdadnak és Mossulnak is. Dicséri az etnográfiai és gazdasági helyzettel foglalkozó részeket is, azonban több fejezet esetében a magyartalan fogalmazást nehezményezi. A kritika másik eleme a könyvben olvasható verseket érinti. A tartalomjegyzékben külön jelölve található két költemény a műben, valamint a szövegbe ágyazva is olvashatunk versrészleteket. A „Puszta-költemény” és a „Művészi költemény” valóban nehezen értelmezhető versek, azaz a kritika ezen része elfogadható, ugyanakkor azt gondolom, hogy a versek hozzá tartoztak Farkas Sándor figurájához, akármilyenek is azok. A hiányzó, de a könyvben amúgy jelölt illusztrációt is problémaként említi a kritika, amelyben teljesen igaza van, hiszen valóban jó lett volna, ha a jelölt képek meg is jelennek a műben. A hiányzó képek, a néhol előforduló magyartalan fogalmazás és a versek irodalmi megítélésének ellenére is, véleményem szerint egy érdekes kötet Farkas Sándor aprócska munkája. A térség és a korszak már alapban izgalmassá teszi a munkát, míg a leírtakban pedig hozza a kötelezőt a kötet. Útinapló melyből megismerheti az olvasó az 1930-as évek Irakját és az ott élő beduinok egyéni és sajátos életét.
 |
| Kávézó bagdadiak |
Akinek kezébe kerül a mű, az mindenképpen vigyázzon rá, hiszen egy ritka, kevés példányszámban megjelent kötetről van szó. Ugyanakkor, ha már a kezébe került, akkor bátran olvassa is el. Könnyen olvasható, rövid, de érdekes és különleges mű, Farkas Sándor elsőként megjelent útinaplója.