KönyvekSomogyikum

Vitéz Hefty Frigyes emlékirata, személyes tapasztalatai alapján a magyar repülés hőskoráról, a magyar harci repülésről, „Repülők előre” címmel jelent meg a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban. Olyan emberről szól a könyv, aki a repülésre tette föl az egész életét. Gyermekkorától kezdve vágyott a repülésre, aztán amikor Blériot bukdácsoló gépét meglátta a rákosi mezőkön végleg megpecsételődött a sorsa. A könyv igazi kordokumentuma a magyar repülés megindulásának, a szép és értékes képanyag pedig történeti dokumentumai is ezeknek az időknek. A kötetet az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M.E. számú rendelete betiltotta, csakúgy mint Vitéz Hefty Frigyes egyéb műveit is. A rendelet célja az volt, hogy a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékeket betiltsa és megsemmisítését rendelje el. Az antik könyveket gyűjtők körében a betiltott műveknek különös értéke van. A MFTK sorozat bemutatása során és az ELBIDA projektben bemutatott egyéb művek esetében is többször találkozott és fog találkozni olyan kötettel az olvasó, amely e rendelet által betiltott vagy megsemmisítésre ítélt könyvnek számított. A több száz kötetet tartalmazó listán szereplő könyvek általában ritkák, ezért gyakran áruk is egész extrém magasságokba tud felszökni egy-egy árverésen. A megsemmisítés elrendelésének eredményeként, az akkoriban fellelhető ilyen könyvek jelentős számban pusztultak el, így kevés példány maradt meg az utókor számára. A „Repülők előre” című könyv az egyik legritkább és legdrágább kötete az MFTK sorozatnak. A gyűjteményemben megtalálható két kötetes könyv 1940-ben Budapesten jelent meg a Franklin-Társulat a Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda gondozásában, 320 oldal terjedelemben. A kötetben 109 kép található.

Sorozatkötéses kötet (MFTK)

Vitéz Hefty Frigyes 1894. december 13.-án született Pozsonyban nemesi családban. Gyermekkorától rajongott a repülésért. Az 1900-as évek elején Dedek-Egyed Ferenc asztalos mesterrel több siklógépet épített, amellyel 1907-ben a Sashegyről több repülőkísérletet is végeztek.  1909-ben megnézte Louis Blériot budapesti repülőbemutatóját és ezután ideje nagy részét a rákosmezei hangároknál töltötte segédként. A középiskolát félbehagyta és nem tett érettségi vizsgát. Az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a hadseregbe és a kiképzést követően elvégezte a pilótatanfolyamot, majd az olasz fronton harcoló Sankt Veit bázisú 12. repülőszázadhoz került. Röviddel érkezése után balesetet szenved és egy ideig kórházban feküdt. 1915-ben már megkapja a tábori pilóta jelvényt, mivel tizenkét alkalommal repült be az ellenséges vonalak mögé. 1915 őszén több akcióban is részt vett. Egyik bevetésén komoly légvédelmi tűzbe került, de mindennek dacára sikerült kilőnie az olasz lövegeket. Az akció során Hefty és megfigyelője, Adam Sapieha-Kodenski főhadnagy is megsebesült, Albatros B.I-es gépe pedig úgy megrongálódott, hogy csak kényszerleszállással tudta földre tenni azt.

vitéz Hefty Frigyes tábori pilóta
Lilienthal evezőtollas siklója
Blériot már a gépben ül

Még az év novemberében Hefty részt vett Cervignanó bombázásában. 1915 decemberében tífusszal került kórházba és három hétig feküdt. 1916. március 27-én sikeresen bombázta a Piave hídjait. Ősszel visszahívták a hátországba, hogy Bécsben az asperni repülőtéren tesztelje az új fejlesztésű repülőgépeket. 1917 áprilisában a román frontra, a 44. távolfelderítő századhoz vezényelték és előléptették törzsőrmesterré. Itt aratta első igazolt légi győzelmét: augusztus 23-án Aknavásár körzetében lelőtt egy kétüléses Farmant.

Adorján a Libelle nyergében
Négy frontesztendő emlékei
Horváth Ernő és Prodam Guido

Ősszel visszakerült az isonzói frontra, a Proreccóban állomásozó 42. vadászrepülő-századhoz. A 12. isonzói csata során, október 27-én Aviatik D.I vadászgépével lelőtt egy azonosítatlan típusú repülőgépet Doberdo del Lagónál. 1918. április 17-én a Montello-hegy fölött földre kényszerített egy Sopwith Camelt. A második piavei csatában, június 16-án lelőtt egy Nieuport, 17-én pedig egy Caproni gyártmányú repülőt, de ezeket a győzelmeit nem igazolták. 20-án igazolt győzelmet aratott egy azonosítatlan kétüléses gép és egy órával később egy olasz SAML fölött. Ezen felül Hefty jelentette, hogy lelőtt egy Hanriot vadászt is, azonban ezt sem fogadták el igazoltnak. 1918. augusztus 22-én Hefty először szállt fel ejtőernyővel a hátán. Hat Albatros vadászból álló kötelékük egy francia-amerikai vadászcsapattal találkozott. Egy géppuskasorozat eltalálta benzintankját és a gépe kigyulladt. Kénytelen volt leugrani és az ejtőernyő megmentette az életét, csak a bokája ficamodott ki. Így Hefty Frigyes volt az első pilóta, aki légiharc közben ugrott ki ejtőernyővel a gépéből. Az első világháborúban összesen 383 bevetést repült.

A Horváth III. c. karcsú fecske volt
… biztos, egyenletes motorbúgással húz el fejünk felett …
A Zsélyi gép megjelent Rákoson

A fegyverszünet után visszatért Magyarországra és a Tanácsköztársaság Vörös Légierejének 8. repülőszázadában harcolt a szomszédos országok intervenciós haderői ellen. A harcok elmúltával a szegedi postajárat pilótája volt, majd külföldön dolgozott: előbb Svájcban egy francia-román társaságnál, majd az Air France-nál. Az 1920-as és 30-as években vitorlázórepüléssel is foglalkozott, országos időtartamrekordot is felállított, de emellett sok energiát szánt a vitorlázórepülni vágyó fiatalok oktatására is. “Frici bácsi” és társai lakóhelyem, Kaposvár közvetlen közelében, a Hangár-dombon oktatta az új sportág szerelmeseit. Lelkesedésének, szorgalmának és szenvedélyének köszönhetően is lettek a somogyi fiatalokból, elsőként hazánkban, a legjobb vitorlázórepülők. A második világháborúban visszatért a fegyveres erőkhöz, 1942. március 1-én a légierő zászlósává, július 1-n hadnaggyá léptették elő. A Honvédelmi Minisztérium tisztviselőjeként, majd haditudósítóként dolgozott. Főhadnagyként esett amerikai fogságba. 1950-ben a magyarországi kommunista hatalomátvétel után az Egyesült Államokba emigrált. Detroitban élt egészen 1965. január 10-i haláláig. Vitéz Hefty Frigyes 71 évet élt.

Részlet a könyvből:

„Megint… négy nap óta szakadatlanul, kora hajnalban, délben és késő délután a föld s a felhők között járjuk a levegő országútját, mi örökké nyugtalan vándorok. Pillantásunk mindenhová elér, ahol a hadsereg szemei megjelennek. Hosszú hetek izgalmas várakozása, tervezgetése után, szinte megkönnyebbülés most, hogy legalább nem várat tovább magára a nagy offenzíva.

Utasrepüléseket végzett
A motor kitűnően dolgozik
Alig vált valóra álmom …

Az ügyeleti szobában berreg a telefon: – A csata és vadászrepülők rögtön induljanak. A gyalogság a Montellótól keletre támad!

… máris szertefoszlott
Dobos István a Svachulay Albatros-szal szépen repült
Első rajzom a Dedek planeur-ről

A repülőteret még sötétség burkolja, csak távol az Alpesek csúcsain dereng egy halvány fénysugár. A közeledő hajnal. Világossága nehezen hasítja át az ég mélyén ülő, feketeszürke palástját. Bizonytalan foltok magasan a völgy felett, talán vándorló felhőrongyok, időnkint fel-felvilágítanak, aztán eltűnnek az ég szürkeségében. Kelet felől hűvös szél támad. Alant a téren felmordul az első gép motora. A kipuffogó kékessárga lángja imbolyog, mint lidércfény a hajós csalóka képzeletében, de a lassú fordulat mellett is egyenletesen járó motorok muzsikája elnyomja a kellemetlen érzéseket.

Lohner B, a monarchia első hadigépe
A terhétől szabadult Albatros merészen emelkedik felfelé…

Együtt állunk már, alvilági Mefisztók, fekete bőröltözékünkben. Tizenhat pilóta, lélekben, érzésben mind más, – az elhatározásban most mind egy. És tizenhat gép egyenletes, ütemes zúgása tölti meg a levegőt hatalmas hangokkal.

A Blériot előtt
Lefektettek a gép roncsai alá

Az éj csendjében, mint a poklok lármája harsog a motorok fülsiketítő moraja. A föld reng négyezer lóerő tombolásán s az agyunkat hasogatja. Belzebúbok törtek a világra.

Negyedszer startolt a Lohner
Repülőterünk, mely éjszakánkint fényárban úszott …

A pilóták a pokoli hangorkán kábulatába merednek, a karjukba csimpaszkodó telefonos már adja is a további parancsot: – Repülők – előre!

A 12. század tisztikara
A Fokkert gurították startra

Tizenhat gép árnyéka suhan át gyors egymásutánban a fellángoló starttüzek fényén. Csak pillanatnyi látomás mint lázas éjszaka álomképei, aztán már csak az egyre távolodó morgás hangja hallatszik s a vezetőgép fordulóját követő raj emelkedés, körözés nélkül vág neki a frontnak.

Az Alpesek körvonalai kezdtek elválni az égtől
Halálmadarak pilótái (Horváth-Hefty-Borbély-Würbel-Juhász-Jámbor)
A koporsók glédája

Micsoda lenyűgöző látvány – az óriás herék a királynő nyomában. Jobbra-balra, előttünk, felettünk lebeg egy-egy kísérteties árny s a világosság terjedésével mind élesebben rajzolódik a láthatár hátterére. Csoportunkon túl, közeltávol még sok apró dongó, vadász, felderítő és csatarepülők, – mind a frontra tart.

A papírszárnyú Berg
A Verstarkter Phönix

Előttünk csillog már a Piave halvány ezüst vonala s messze mögötte kis fekete foltok lógnak a levegőben, az olaszok kötött léggömbjei. Hetven motor bömbölésének hangját meghallhatták a csendesen ringó gondolában s bizonyára nem találjuk őket készületlenül.

Berg-vadászgépben
A Háry-vadászok József kir. herceg előtt

De már itt is a cél, – a megnyílt, földreszállt pokol! Idegborzongató, rémületes látvány a tüzérség párbaja. Hosszú hónapok előkészített munkája tombolja ki dühét. A Piave előtt elterülő magaslatok ölében izzik, villog ezernyi ágyú torka s köpi kénköves mérgét az ellenfélre. Mint gigászi tüzijáték csillagszórójának visszahulló pernyéje árasztja el száz meg száz fénycsóva a derengő hajnal még szürke palástját s rózsaszínre festi az alant kavargó piszkos fekete áradatot. A szem nem tudja követni az egymást keresztező felvillanásokat, a lecsapódó lövedékek, srapnellek és gránátok robbanását.

Gradótól visszafordult …
Lohner-repülőcsónak indítása
Védencünk szerencsésen hazatért

S amit emberi szem meg nem láthatott, most itt elővarázsolta a háború szörnyetege. A folyó völgyében sűrű fehér köd ül s e természetadta mindent titkoló palást védelme alatt dolgozik tüzérségünk. Egy-egy nagyobb kaliberű ágyú felvillanó fénye bíborvörösre festi egy pillanatra a fehér palástot s az remeg, izzik az alatta forrongó pokoli tűzben, mint a kráter kiömlött lávája. Helyenkint gránát csap le, rongyokba szaggatja a leheletszerűn imbolygó fátyolt, s mint vízbehulló kődarab nyomán csodálatos sebességgel szétfolyó gyűrűk támadnak, – a futó gyűrűk valahol másikba csapnak bele a vibráló, ragyogó forgatagban megsemmisülnek. A gyűrűk áramlása kaleidoszkópszerűen változtatja a palást felületét… Sherezádé mesél…”

Üstökösként hullott alá
Nieuport, az olaszok híres vadászgépe

Vitéz Hefty Frigyes műve különleges kötete a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatnak. Sokkal inkább egy napló mintsem útleírás, ugyanakkor Hefty élete valójában egy nagy utazás volt, amely lebilincselő és sokszor életveszélyes történéseit kiválóan és hitelesen adja vissza a mű. Figyelemreméltó az előszó is a műben, amelyet József királyi herceg írt.

Kiss József az általa lelőtt angol B.E. előtt
József Ferdinánd főherceg, a repülők szemlélője, Stohrer Viktorral

„Egy mozgalmas, viharoktól feldúlt, de súlyos kötelesség hű teljesítésétől beragyogott élet tükörképe tárul elénk ebben a könyvben, mely a világháború, mondhatnám kalandos eseményeit és időnkénti szenvedéseit tárja az olvasó elé, egyszersmind megmutatja, hogy magyar vitézség és akarás minden akadályt legyőz s emberi gyengét elnyomva a hazáért minden áldozatra kész.

A Háry-cirkusz
… éles fordulóval jön utánam
Az arany triumvirátus (Risztics-Hefty-Udvardy)

Egyedülálló teljesítményt mutat fel 368, az ellenség felett viharban, tűzben végrehajtott merész repüléssel, hősies küzdelmek hosszú dicsőséges sorozatával, melyek közül egynéhánynak magam is szemtanúja voltam. Rendkívüli teljesítményeinek és sokszor nehéz küzdelmeinek valóban ritka jeleként, Hefty Frigyes kebelén ott ragyog a három arany vitézségi érem. Mind a hármat minden tekintetben jól kiérdemelte, szigorú bírálat alapján ítéltük neki oda és mint hadvezére, kétszer személyesen tűztem föl kiváló pilótáink viharedzett mellére a kitüntetések legszebbikét.

… egymás hegyén-hátán forgolódnak ádáz küzdelemben
Mint oldott kéve hullott szerteszét…
Fején állva veti magát az állásokra

E napló őszinte vallomásai, idegfeszítő elbeszélései és a folyton a legnagyobb életveszélyben forgó vitéz ember lelkiállapotának vajudásai, küzdelmei nemcsak a katona s a szakértő, de minden polgári olvasó érdeklődését is le fogják kötni. Mikor elolvastam vitézem vallomásait és tetteinek színes leírását, lelkemben megelevenedtek a világháború legviharosabb napjainak emlékei, újra láttam az elkeseredett küzdelmeket a Piave fölött, ahol a nagy fölényben lévő ellenséges repülők a mi kétségbeesetten viaskodó csapataink vonalai fölött rajzottak. Mint a sólymok csaptak közéjük a mieink és bátran, hősiesen, egyszerre több ellenféllel vették fel a harcot. Nem hátráltak, győztek, vagy lángbaborulva zuhantak alá. Köztük – mindig a legjobbak sorában – Hefty Frigyes, aki a vakmerőségével néha a legelkeseredettebb küzdelemben s mindannyiszor maga is a halál küszöbén lebegve olyan sok ellenséges repülőt győzött le.

A 6-os vadász
Századjelvényem lett a Sopwith-ok céltáblája
Hatos gépem szélvédője, melybe gyűrűmmel bekarcoltam légi győzelmeimet

Szeretném, ha e könyvet minél többen olvasnák és megértenék belőle, hogy erős akarattal, kitartással, önfegyelmezéssel és akadályt nem ismerő kötelességtudással a legkétségesebb helyzetekben is győzni tud és győzni fog a magyar katona, akinek lelki nagysága nemzetünk legnagyobb kincse és jobb jövőjének legbiztosabb záloga.”

A Piave-fronton, 1918. október 23-án
Dugovics módjára ragadta magával …
Angol ellenfelem vége

Vitéz Hefty Frigyes műve nem kizárólag azért kuriózum, mert betiltott, ritka és drága, hanem azért is, mert egy olyan világot mutat be, amelybe kevés mű enged betekintést ilyen hitelesen és mélységben. Hefty ott volt, átélte és úgy tudta bemutatni a történéseket, hogy szinte megelevenednek az olvasó előtt a szerző sokszor életveszélyes kalandjai. Bár nem ez az egy jelentős műve van a szerzőnek, de az ELBIDA projektben többet nem találkozunk vele, azonban a “Repülők előre!” című mű mindenképpen a felejthetetlen kategóriába tartozik. Aki teheti az olvassa el!

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment