Ausztrália

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozat bemutatása során már megismert szerző, Gubányi Károly jelentkezik ismét újabb kötettel. Az „Ausztrália” címmel 1915-ben megjelenő kötet a szerző Ausztráliában töltött évei alatt átélt élményekből született mű. A szerző 1906-ban Ausztráliába utazik, ahol több évig ültetvényesként él a Riverinai farmján. Farmja eladása után Amerikán keresztül 1913-ban tér haza. Mielőtt bevonul katonának írja meg Ausztráliáról szóló, olvasmányos útleírását. A könyv Budapesten a Lampel R. Könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) Részvénytársaság kiadásában jelent meg 255 oldal terjedelemben. A műben 100 ábra, 12 térkép és 16 műmelléklet található. Gubányi Károlyról ebben a bejegyzésben nem írnék újra, mert az ELBIDA projektben az „Öt év Mandzsúországban” című könyvének a bemutatásakor már részletesen megtettem és ott az elolvasható.

Képes borítójú kötet (MFTK)

Részlet a könyvből:

„Legelőször valami különös, kellemetlen, távoli zaj hallatszik, olyan, mintha egy sor fakereplő szólna, szakadozva, külön-külön, aztán meg együtt. Majd valami hosszú, szürke hullámvonal-féle tűnik fel a távoli égen, amely kígyózva, kanyarogva úszik közelebb.

A kenguru

Amint a napsugár a szürkeséget oldalt éri, a lassan evező szárnyak vakító fehéren csillannak ki a sötétebb háttérből, mintha ezer meg ezer lebegő, fehér papiroslap úszna a légben, aztán a hullámvonal megszakadozik s a rikácsoló, lármás csapat lassanként leereszkedik az útmenti eucalyptusok ágaira. Ilyenkor, messziről, a hatalmas zöld fák olyanok, mintha egyszerre friss hó lepte volna be őket, közben a legképtelenebb rikácsoló hangzavar tölti be a levegőt. Megjöttek a fehér kakaduk!

Búzaszállítás a vasúthoz, gőzgéppel

Tipikus Riverina-táj, a művelés előtti időkből

Amíg a főcsoport pihen, néhány vezér hirtelen körülkémleli a tájat, aztán hangos szóval csalogatja el a pihenő, éhes hadat a búzatáblák felé, ahol a farmer alig hogy befejezte a vetést.

Zafir-mosás

Ami ezután következik, az aztán valóban csodálatot keltő, de egyúttal lehangoló és elszomorító dolog.

Hobart látképe

Czivilizált bennszülöttek

A tábla valamely magasabb pontján leszáll a csapat. A sok ezer fehér madár hosszú, egyenes vonalba fejlődik, aztán csendesen megindul egy irányban lépkedve, pontosan a sorvetőgép apró barázdái nyomán.

Esti tájkép a Murrayn

Az a néhány ezer, kiválóan intelligens, éhes madár egyenes vonalban, sűrűn egymás mellett, rendszeres alapossággal szemezi végig az egész búzatáblát. Utánuk a sok gonddal és fáradsággal elvetett szemből alig marad valami a földben.

Murray folyó részlet

Temetés a fa tetején

Amíg a csapat szorgalmasan dolgozik, a közeli legmagasabb fa tetején mindig van egy éber őrszem. Amint a farmer fegyverével kezében óvatosan közeleg a hivatlan vendégek felé, az őr idejében megadja a különös vészjelet, amire aztán felzúdul a hóförgeteg. A puskalövést a sok ezer selymes szárny suhogása és mérges rikácsolás követi, és ha le is hullott egy-két sebzett madár, a többi, valamivel tovább, túl a biztos lőtávolon, újra letelepszik és folytatja a pusztítást.

Bennszülöttek, vallási szertartás közben

Az így megzavart madárkád a nap folyamán háromnégy, egymástól elkülönült helyet keres ki és hamar kitanulja, hogy melyik tábla mily időben a legnyugalmasabb. Kora reggel vagy ebéd idejében a legóvatosabb farmer sem kerülhet ki egy-egy látogatást.

Teve-fogatok

Adelaide

A türelmét vesztett vadász aztán leteszi a puskát és más, sokkal hathatósabb eszközt vesz alkalmazásba.

A transzkontinentális vasút építésének a kezdete

Alkonyatkor naplemente után kimegy birtokának arra a helyére, ahol óvatos, fehér ellenségei a leggyakrabban járnak, aztán ott, a barázdák mentén, széles vonalban elhinti az arzén- vagy strichninoldatban áztatott buzát.

Lóversenynap Perth-ben

Fremantle főutcája

A reggeli napsugár, mint rendesen, meghozza az éhes, lármás hadat. Előbb az őrszemek jönnek s felülnek a fa tetejére, aztán suhogva, kavarogva érkezik meg a fő­ csapat és leszáll rendes reggeliző helyére. A táj különben csendes, az őrök semmi nyugtalanító vagy gyanús ellenséget sem vesznek észre. A sereg felfejlődik tűzvonalba és kedélyes beszélgetés közt kezdi meg megszokott napi munkáját.

Perth. Nyugat-Ausztrália főváros

Aztán egyszerre a fehér sorból kiválik és felröppen egy magányos madár. Egyenesen, majdnem függélyesen törekszik felfelé, mígnem hirtelen hanyattfordul és a magasból mint valami laza tolltömeg hull le a földre. A többi kissé megriad a látványtól, de csak sietve lakmározik tovább. Aztán mind több madár rebben fel a sorból, hogy rövidesen élettelenül hulljon ismét vissza. Mások elmaradva a többitől, fel sem szállnak, csak kínban vergődve tépdesik a mellük tollát, mígnem aztán a vész meg a pusztulás rémítő érzése elfogja a megmaradt, megtizedelt hadat. Ijedt rikácsolással verődnek fel a magasba, útirányt vesznek más tájak felé és bizonyos, hogy az évben a vész színhelyére meg nem jönnek többé.”

Részlet a Blue-Mountains hegyvidékéből

A táj, ahol Cook kapitány először lépett Ausztrália földjére

Gubányi Károly második a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban megjelent kötete, nagyon látványosan mutatja be a korabeli Ausztráliát. A könyv első fejezeteiben az ország történelmének rövid áttekintését követően, gyakorlatilag Ausztrália teljes földrajzi bemutatása következik. A szerző utazásairól élményszerűen számol be, gyakran érezheti az olvasó, hogy szinte mellette utazik. Gubányi meglévő vagyonából a Riverina nevű területen egy nagydarab műveletlen földet vásárol, ahol létrehozza magyar farmját és évek alatt működő gazdaságot épít ki. A farmot hazautazása előtt aztán jelentős haszonnal adja el. A könyvben Gubányi nem csak földrajzi jellegű leírásokat készít, hanem társadalmi megfigyeléseket is leír, amely tovább növeli a különlegességét a műnek. Gubányi hazatérése után részt vesz az I. világháborúban katonaként, majd Pilisen létesít mintagazdaságot. A sors furcsa fintoraként azonban Ausztráliában megszerzett és bankban elhelyezett vagyon a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunisták fosztogatása miatt elveszik. Gubányi 1935-ben bekövetkező haláláig visszahúzódva élt, vagyonának elvesztését soha nem tudta megemészteni.

Az államföderáczió térképe

Az ELBIDA projektben bemutatott Gubányi Károly által írt és a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozatban megjelent művek, a szerző életének izgalmas szakaszait mutatják be útleírás formában. Gubányival többet nem találkozunk a MFTK sorozat bemutatása során, ugyanakkor eddig bemutatott művei különlegesek és olvasmányosak, így bátran ajánlom elolvasását mindenkinek.