Jaj, ismét december. Az év utolsó hónapja nem egy „ELBIDA barát” hónap. Ilyenkor a legtöbb az elfoglaltságom, így néha nagyon nehéz tartani az ütemtervet. Igyekszem, de ahogy a héten is, előfordulhat, hogy néha egy kis csúszásra számítani lehet. Kapossy Endre könyvének bemutatása is egy hét csúszással, de végül megérkezett. Kapossy könyvét régóta kerülgettem, de igazán…
ELBIDA cikk
Jankovics Marcell, Jankovics Marcell, Jankovics Marcell és Jankovics Marcell. Négy generáció, négy Jankovics Marcell. Időben a hozzánk legközelebbi a kiemelkedő magyar rajzfilmrendező, grafikus, író és kultúrtörténész volt, aki idén májusban hunyt el 79 éves korában. Az ő apja egy banktisztviselő volt, akinek apja és nagyapja is szintén Jankovics Marcell volt. A felsorolás első helyén mai…
1905. július 3-án, 30 férfi és 15 nő indult Budapestről egy több mint 10000 kilométeres északi tanulmányútra. Az utazás 45 fős, elsősorban tanár csapatának tagja volt Stiller János, azaz Stiller J. Bernardin főgimnáziumi tanár is, aki nem először szerepel már az ELBIDA projektben. A szerző utazásról hazatérve írja meg, szokásához híven rövid formában, az „Az…
A sok ritkaság után jöjjön ismét egy könnyen elérhető, olcsó, de semmiképpen nem félredobandó útirajz. Rákosi Viktor írói életműve egészen lenyűgöző, műveinek száma túllépi a hatvanat és köztük meghúzódik egy olyan is, amely tökéletesen illeszkedik az ELBIDA projektbe. A „Kóborlások itthon meg idegen földön” címmel megjelent mű nem egy nagy utazás története, hanem több, a…
Igazi különlegesség a most következő mű, hiszen szerzője az első magyar női bölcsészdoktor, aki bár nem egy klasszikus útleíró, de életművében jelen van egy északi utazásról írt útirajza. Dr. Tedeschi Borbála 1903 nyarán részt vett egy „északvidéki” utazáson, amely végcélja a Spitzbergák volt. Élményeiről, tapasztalatairól hazatérését követően „Az Északi-fok és a Spitzbergák felé” címmel adja…
Svéd-Norvégia és Oroszországban Bevallom férfiasan mielőtt a most következő kötettel kapcsolatba kerültem, nem tudtam semmit a szerzőről, sőt arról sem, hogy léteznek általa írt útirajzok. Szerencsém volt abban is, hogy jó érzékel belenéztem a könyvbe, és nem lendültem rajta túl pusztán a főcím alapján. Viszolajszky Károly „Szellemi böngézés” című könyvének „Svéd-Norvégia és Oroszország” alcíme az,…
Régóta vadásztam egy szép példányt a most következő ritka és izgalmas útleírásból. Chernelházi Chernel István Dezső Ákos Elek híres ornitológus az „Utazás Norvégia végvidékére” című könyve, igazi alapmű egy útleírásokat gyűjtő számára. A szerző 1891. június 4.-én indult feleségével útnak, a cél pedig Norvégia legészakibb vidékei voltak, ahol a Magyarországra északról érkező vándormadarakat saját környezetükben…
A blogban nem először mutatok be olyan művet, amelynek a szerzője lényegében ismeretlen, pontosabban bár tudjuk a szerző nevét, de életéről vajmi csekély információval rendelkezünk. Eck Péter a most következő kötet szerzőjének élete is valódi rejtély, ugyanakkor két ismert útleírás is fűződik a nevéhez. Az elsőként bemutatott mű az „Észak vidékein” című, klasszikus útleírás, amelyben…
Előző bejegyzésemet azzal zártam, hogy folytatjuk Vértesi Károly északi utazásának feldolgozását. A szerző következő műve ugyancsak „Az éjféli nap országában” címmel jelent meg, azonban ez a kötet már „Norvégországról” azaz Norvégiáról szól. Csakúgy, mint a Svédországot bemutató műben, ebben a kötetben is egészen kivételes színes képek vannak és természetesen Vértesi élményei és szubjektív beszámolója az…