Törökországi kalandok a világháborúban

Egy rövid drávai horgászkirándulásról visszatérve ismét itt az ELBIDA projekt. Utolsó bejegyzésemben zárásként azt ígértem, hogy egy világháborús törökországi kalandról szóló kötettel folytatom a blogot. A szerzőnk, dr. Vidéky Emil gépészmérnök, aki az első világháborúban először a budapesti katonai gépkocsi póttár és javítóműhely vezetőjeként, majd 1917-től Konstantinápolyban, egy török hadiiskola gépkocsi oktatójaként szolgált. Itt átélt…

A török harctérről – haditudósítások, élmények

Rudolf trónörökös fantasztikus keleti utazását követően, mostani bejegyzésemben egy rendhagyó úti beszámoló, akár úgy is mondhatom, hogy egy harctéri útinapló következik. A szerző Simon Vilmos, haditudósítóként érkezik az első balkáni háború kitörése előtt pár nappal Törökországba. Élményeit, beszámolóit aztán hazatérését követően „A török harctérről – haditudósítások, élmények” címmel könyv formájában is megírja. Tény, hogy a…

Utazás a Keleten

3 éves az ELBIDA projekt. Az évforduló alkalmából mindenképpen egy kiemelkedő munkát szerettem volna bemutatni, pláne azok után, hogy az előző bejegyzésben Szőgyi Gusztáv műve nagyon alacsonyra vitte az olvasmányélmény szintet. Rudolf trónörökös általam régóta vadászott első magyarul megjelent úti beszámolója azt gondolom éppen megfelelő az évforduló alkalmából. Minden tekintetben fantasztikus kötet, mely a gyűjteményem…

Menekülésem a kultúrdzsungelből

Van olyan könyv, amely már a címével felkelti az olvasó figyelmét. Szőgyi Gusztáv „Menekülésem a kultúrdzsungelből” című műve valószínűleg egy ilyen könyv. Persze az mindig nagy kérdés, hogy a cím mögötti tartalom is olyan magával ragadó-e, mint azt reméltük. A most bemutatott kötet esetében vélhetően az olvasók nagy részének a válasza a „nem” lenne, erre a kérdésre. A…

Utirajz és kalauz

Budapestről: Cili, Laibach, Triest, Grado, Velencze, Padua, Verona, Milano, Arona. Innen gyalog : Locarno, Lugano, Como, Belagio, Chiavena, Maloja-hágón át Maloja, Szt.-Moritz, Ponterezina, Berninahágón át Tirano, Bormio, Stilfster-Joch, Trafoje, Meran, Lienz, Villach, Vörti tó, Klagenfurt, Judenburg, Leoben, Bruck, Semmering és Badenon át Bécsig. Részben gyalog és vasúton. Ujváry Aladár neve nem található a híres utazók…

Észak vidékein

A blogban nem először mutatok be olyan művet, amelynek a szerzője lényegében ismeretlen, pontosabban bár tudjuk a szerző nevét, de életéről vajmi csekély információval rendelkezünk. Eck Péter a most következő kötet szerzőjének élete is valódi rejtély, ugyanakkor két ismert útleírás is fűződik a nevéhez. Az elsőként bemutatott mű az „Észak vidékein” című, klasszikus útleírás, amelyben…

Utazás az S.M.S. Zrínyi csatahajón (V. rész)

1914. május végén kifutott a „Zrínyi”, a „Tegetthoff” és a „Viribus Unitis” alkotta hajókaraván Alexandria kikötőjéből. A következő célállomás Málta volt. S.M.S. Zrínyi Tengeri látkép Tengeri látkép A Földközi tengeren a májusvégi napok 1914-ben nagyon melegek voltak. A hajnali 4-kor ébredő nap már délelőtt 9 óra felé rendkívüli hőséget eredményezett, így a hadihajókon kihúzták a…

Utazás az S.M.S. Zrínyi csatahajón (IV. rész)

Az S.M.S. Zrínyi és társhajói utolsó békebeli útján lehetősége volt a hajókon szolgálatot teljesítő haditengerészeknek, hogy az alexandriai megálló során, Kairóba kiránduljanak. S.M.S. Zrínyi A Mohammed Ali mecset Az arab negyed Bodó és társai vélhetően a turisták által is előszeretettel használt vasúti közlekedéssel jutottak el Alexandriából Kairóba. A kicsivel több, mint 200 kilométeres vonatozás során…

Utazás az S.M.S. Zrínyi csatahajón (III. rész)

Folytatjuk utazásunkat az S.M.S. Zrínyi csatahajón, Bodó Mihály haditengerész képeslapgyűjteményének segítségével. S.M.S. Zrínyi A képes úti emlék összeállításakor figyelt arra Bodó, hogy ne csak azokról a helyszínekről kerüljön képeslap a gyűjteménybe ahol a hadihajó kikötött, hanem olyan említésre méltó helyekről is, amelyek mentén a hajókaravánjuk elhaladt. A Sziklamecset Az Olajfák hegye Mária Elszenderülésének Temploma Szent…

Irák Királyság

Az első világháborút követően a német gyarmatokat és a török területeket a nagyhatalmak újraosztották maguk között. Irak az Egyesült Királyság népszövetségi mandátumterülete lett. Történelmi léptékben rövid idő múltán 1930-ban megkötötték az angol-iraki szerződést, mely végül meghozta az ország számára a függetlenséget. Ebben a történelmi helyzetben utazott az Iraki királyságba az író Farkas Sándor, aki rajongott…