Egy egészen kivételes utazó, vadász és író műve következik most az ELBIDA projektben. Dr. Vojnich Oszkár a dúsgazdag földbirtokos, számos híres útleírást írt élete során, melyből a blogban elsőként a „Budapesttől Sitkáig” című korai művét mutatom be. Az album méretű könyvben a szerző 1893-as, 19 hétig tartó, Észak-Amerikai utazásáról számol be. A rendkívül olvasmányos műben számos információt és izgalmas adatot ismerhet meg az olvasó a korabeli Amerikáról. A mű 1894-ben jelent meg Budapesten a szerző saját kiadásában. A mindösszesen 176 oldal terjedelmű könyv eladásából származó „tiszta bevételt” a szerző a hírlapírók nyugdíjintézetének javára ajánlotta. A kötetben számos csodás korabeli kép található.
 |
| Vojnich Oszkár |
Dr. Vojnich Oszkár földbirtokos, jogász, földrajzi író és utazó 1864. május 18-án született Bajsán. A gazdag földbirtokos családi háttér lehetőséget adott neki arra, hogy elemi iskoláit magántanulóként szülővárosában végezte. A tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban folytatta, de megbetegedett, így Szabadkán érettségizett. Jogi vonalon folytatta tanulmányait, majd az oklevél megszerzése követően, 1884-1885-ben önkéntesként szolgált a magyar seregben. 1885 decemberében tiszti kinevezést kapott. 1893-ban a szabadkai ügyvédi kamara tagja lett és pár hétig tiszteletbeli aljegyzőként szolgált. 29 évesen elhatározta, hogy az utazás, vadászat és írás szenvedélyének szenteli az életét. Magánvagyona és hatalmas családi öröksége biztosította, hogy ennek a rendkívül költséges életnek meg legyen az anyagi fedezete. 1893-tól tíz jelentős utazást tett. Bejárta Egyiptomot, Palesztinát és Korfut, majd Észak-Amerikát. 1895-ben Nyugat-Európában, majd 1898-ban Észak-Európában járt. Ezt követően bejárta Oroszországot, Ausztráliát, Új-Zélandot, Kínát, a Csendes-óceáni szigetvilágot, Szudánt, Észak-Ugandát, Indiát, Balit és Jáva-szigetét is. Utazásai során tanulmányozta a tengerpartok geológiai viszonyait, kiemelt figyelemmel a vulkanikus hatásokra. 1903-ban a Vezúv kitörését is megfigyelte, majd 1908-ban az óceániai szigetvilág tűzhányóit tanulmányozta. Útjai során sokat vadászott. Saját kora ismert és elismert vadásza volt, aki nem csak meglőtte a vadat, de tanulmányozta annak életét is saját élőhelyén. Vadásztrófeái gyarapítása mellett, útjai során értékes néprajzi anyagot is összegyűjtött. Kezdeti utazásai során csekély mennyiségű fotót készített csak, majd Skandináviai útjától kezdve egyre többet. Élete során egészen elképesztő fényképanyag jött létre az utazásai során látottakból. Utazásairól és élményeiről több könyvet is írt, melyeket több nyelvre is lefordítottak. 1914-ben Nairobiból indult vadászexpedíciójának befejeztével Mombasából Port Saidba hajózott, ahol lefoglalta az Eastern Hotel egész emeletét, majd 50.-ik születésnapját követően két nappal 1914. május 20.-án szíven lőtte magát. Öngyilkosságának valódi okát a mai napig homály fedi.
Részlet a könyvből:
„Augusztus 31-én reggeli 9 órakor értünk Chicagoba. A tiz emelet magas Auditorium szálloda 82 méteres tornyáról akartam Chicago felől az első általános képet nyerni: ha a város különböző pontján 10 ilyen torony állna, akkor talán részletenkint láthatná az ember, igy a füstbe burkolt óriási kiterjedésű városnak csak a Michigan tó melletti belvárosból kapunk valamit tekintetünk elé. A négy-öt emeletes lapos tetejű házak közül mindenütt kimagaslanak az egész háztömböket elfoglaló 10—20 emeletes gigasok, maga az Auditórium egyike a legszebb példányoknak, 1887-től 1889-ig épült, 3 millió és ötszázezer dollárért, a szállodán kivül 4000 személynek helyt adó szinházzal, nagy concertteremmel, számtalan üzlettel stb.
 |
| Columbia (gyorshajó) |
 |
| Dock-ok a New-Yorki oldalon |
E házóriások mind egészen üzleti stílusban vannak építve, legszebb közöttük a szabadkőművesek palotája a 21 emeletes Masonic temple, belülről teljesen fehér márvány oldalfalai és vertvas korlátai palotaszerűvé teszik, alsó 18 emeletén hivatalok vannak, felső három emeletét a szabadkőművesek birják, teteje observatoriumnak van berendezve. A nagy füst miatt innen sem látni sokat a városból.
 |
| Vezető hajócska |
 |
| Grand Street |
A szabadkőművesek által kiadott: «Masonic Temple» czímű kézikönyv a következő hihetetlennek látszó dolgokat írja e házóriásról:
- A «Masonic Temple» a legmagasabb üzleti épület a világon: 302 láb földszintjétől a tetőig. Értéke négy és egy fél millió dollár.
- Megépítéséhez 4700 tonna aczél és 16,000 tonna tűzhatlan anyag lett felhasználva.
- Tizennégy személy és két teherszállító elevátora naponként százezer embert képes felszállítani.
- Az elevátoroknál alkalmazásban levő drótkötelek összesen 16 angolmértföldnyi hosszaságot képviselnek.
- Az elevátorok gyorsasága 750 láb perczenkint, vagyis 9 angol mértföld óránkint. Minden egyes elevátor két perczenkint emelkedik.
- Az elevátorok által egy évben megtett átméretek összege egyenlő 123,136 angol mtfddel, vagyis a földnek ötszörös kerületével.
- E házban alkalmazásban levő szivattyú-gépek képesek volnának egy 60,000 lakost számláló varost ellátni vizzel.
- A vízmennyiség, a mely ezen szivattyúk által mindennap felszivatik, egy 240 láb hosszú, 100 láb széles és 50 láb mély tó medrét volna képes minden nap vizzel megtölteni.
- A villanyos vezetékek 53 angol mtfld és 12 tonna súlyt képviselnek. A villamosság előállításához szükséges műszerek körülbelül 50 tonnát nyomnak.
- Minden helyiség hideg, meleg vizzel és más szükségesekkel el van látva stb.
Érdekes a 4—5 emeletes házakat elfoglaló bazárok, lehet ezekben mindent kapni: díszműárut, könyvet, íróeszközöket, fegyvert, porczellánt, üveget, gyermekjátékot, szőnyeget stb., mind külön osztályban; az elárusítók csinos amerikai medik! Női, férfi és gyermekszabó műhelyt is rejtenek magokban ezek az elárusító házak.
 |
| A Brooklyn-híd |
 |
| Útban a Cheyenne-Falls-hoz (Dr. Kosztka Emil, Suesse bácsi, Dr. Vojnich Oszkár, Krisztinkovich Béla) |
Mindent nagyban űznek Chicagóban, az amerikai fodrász-termek fényesek és tágasak szoktak lenni, de a chicagói Palmer House borbélyterme 42 fodrászával, felülmúlja valamennyit, késő éjjel is ki lesz benne szolgálva az ember. Ugyanevvel az üzlettel összefügg a szálloda pinczehelyiségébeni török és kádfürdő, ez is éjjel nappal nyitva áll.
 |
| Cliff-House |
 |
| Utazó kocsi a Josemite völgyben |
A nagy sürgés-forgás az utczákon mutatja e nagy város forgalmát: az egymást körösztöző cabel-karok, villanyos-, ló-vasutak és más kocsik között alig juthatni az utczák egyik oldaláról a másikra.
 |
| Half Dome |
 |
| Bridal-Veil-Fall |
A jártabb utak, nem lehetvén őket eléggé söpörni, piszkosak, a külváros szennyes, eltekintve azon avenuektól, a hol a vagyonosabb osztály villaszerű épületei állnak.
 |
| Josemite-Fall |
 |
| Fa óriás |
Elképzelhető, hogy egy olyan városnak, a melynek még ezelőtt 60 évvel 3 családból álló lakossága ma már a másfél millióhoz áll közel, nagy az életereje, nagy a forgalma! Érdekes statisztikai adatot olvastam egy német könyvben:
1835-ben 1000 lakosa volt Chicagónak.
1840-ben 4470 « « «
1845-ben 12,080 « « «
1850-ben 20,360 « « «
1855-ben 83,509 « « «
1860-ban 150,000 « « «
1870-ben 298,977 « « «
1875-ben 410,000 « « «
1880-ban 503,304 « « «
1890-ben 1.200,000 « « «
és ma közel áll a másfél millióhoz. 1891-ben 11,805 ház volt épülőfélben, eltekintve a kiállítási épületektől! Ilyen gyors fejlődése csak ilyen kedvezően fekvő városnak lehet. Az Egyesült Államok szivében, a Michigan tó mellett, a melynek a többi tavak és csatornák útján összeköttetése van az Atlanti Óceánnal. Hajóközlekedése a teherszállítást illetőleg, csaknem összehasonlítható New-Yorkéval, a vasúti közlekedésnek pedig épen a központja.
 |
| Grizzly-Giant |
 |
| Tort-Wrangel |
Lakosságának háromnegyed része idegen, köztük 400,000 német. Az előkelőbb éttermek pinczérei csaknem kivétel nélkül németek. A vegyes közönség daczára kevés városban szemlélhettem annyira az amerikai különlegességeket, szokásokat, mint épen itt, talán épen, mert sok az idegen ajkú, törekszenek a yankeek a domináló szerepet mutatni.
 |
| Sitka (Alaszka) |
 |
| A Muir glecsernél |
Az eredeti amerikaias kedélyesség mellett kissé vad szokások is vannak itt divatban, a melyek nem szolgálnak előnyükre, pl.: a kiállítási területen végig kikiabálják az egyetemi hallgatók teli torokból a base ballenál használni szokott harczi: ha-ha-jukat, színházakban, lóversenyen vad rikkantások és szájukba tett ujjak segélyével eszközölt füttyögések által fejezik ki tetszésüket stb.
 |
| Indián orvos és áldozata |
 |
| Mammoth Hot Springs szálloda |
A zsebtolvajok- és banditáknak kevés alkalmasabb tartózkodási helye van Chicagónál, 5 dollárnál nagyobb pénzt nem tanácsos váltani (kivévén az elsőrangú helyiségeket), mert csak egy dollárból adnak vissza, példaként felhozom a velem történt esetet: ezelőtt pár nappal meglátogattuk volt Emil barátommal az itteni egyik lóverseny-pályát, ötdolláros papírpénzt adtam a pénztárosnak, hogy kettőnk számára két egydolláros beléptijegyet adjon, a pénztáros a pénzt gyorsan eldugta táskájába és csak egy jegyet adott; hiába erősítettük, hogy öt dolláros volt, hiába hivtuk oda a rendőrt (a kinek különben itt semmi tekintélye sincs, épen mint Párisban), azt állította, hogy csak egy dollárt kapott, nem lévén más elégtételünk, elkereszteltük egy sereg tanú jelenlétében brigantinak; a pénztáros, a ki bizonyosan már ide át defraudált, ezt igen természetesnek találván, nem is szabadkozott a titulus ellen.
 |
| Yellowstone tó, partján egy meleg forrással |
 |
| St. Paol |
Ha már a versenypályán vagyunk, nézzünk ott kissé körül. Az egy angol mtföld területű futó-pálya agyagos homok, a futamok félóránkint követik egymást, közben saját kedvtelésükre nyargalásznak az istálló-fiúk pokróczczal letakart lovakon, — a bookmekerek lármáznak, az épen nem uri közönség fogad és ha a nyerő számát szorongatja markában, üdvrivalgás és füttyögéssel ad kifejezés örömének. Az első futam volt a legelfelejthetetlenebb: csöngetnek a nyergeléshez, rövid idő múlva kürt szólítja porondra a lovasokat, előáll öt ló 15—18 éves piszkos jockeyekkel a nyeregben, felpúpozott háttal, araszos kengyelszíjjakkal, a ló füleihez közel fogva a szárakat. Az első rossz start után 4 ló körül viszi lovasát, kendők segélyével végre sikerül őket megállítani. A második startnál az elébb állva maradt lóra már csak négyszeres pénzt kínálnak a bookmakerek, holott még az elébb 70-szeresen állt, — be is jött elsőnek az elébb még teljesen elhanyagolt ló — mindez eléggé mutatja a lóversenynek itteni legkezdetlegesebb voltát. És ilyen versenyek a város körül levő több pályán csaknem naponkint tartatnak, de valamennyi pálya között ez az első, itt tartják tavaszszal a derbyt. A trabversenyek érdekesek, ezeken az előkelőség is jelen szokott lenni.”
 |
| Masonic Temple |
 |
| Adams Street |
Dr. Vojnich Oszkár első nagyobb utazása volt Észak-Amerikai útja. Budapestről Drezda és Berlin érintésével utazott Hamburgba, ahol a Columbia luxushajóra szállt és útitársaival 8 nap alatt érték el New Yorkot. A partraszállást követő közel 3 hónap alatt aztán alaposan bejárta Észak-Amerikát és tért vissza ismét New Yorkba. Vojnichot magával ragadta Amerika természeti szépsége. Bár azt gondolta, szebb az élet otthon, kedvesebbek az emberek, a szokások és sok minden, de mégis nehezére esett az elválás, amely érzést egyértelműen a természeti szépségek „rovására” írt. New Yorkban aztán az „Elbe” nevű hajóra szállt és 9 nap alatt ért Londonba, onnan aztán Párizs, Köln és Mainz érintésével tért haza Budapestre.
 |
| Elevated vasut |
 |
| A három Columbus-hajó |
Dr. Vojnich Oszkár saját korában páratlan vagyonnal rendelkezett. A dúsgazdag földbirtokos évtizedeken át utazott és vadászott a világ minden táján, eleinte lényegében csak úri passzióból, de idővel szinte foglalkozásszerűen végezte folyamatos kalandozásait. Megfigyeléseit, élményeit, tapasztalatait leírta és utazásai során számos tárgyi emléket is összegyűjtött. A húsz éven át tartó tevékenység eredményeként egy olyan életmű jött létre, amely íróként, néprajzi gyűjtőként és vadászként is kimagasló. Hagyatékát több múzeum őrzi. A számos egzotikus vidéket bejáró kalandor élete azonban valószínűleg csak felszínesen tekintve volt irigylésre méltó, hiszen bár kalandjai és vagyona lenyűgöző, magánéletében mégiscsak egy magányos ember volt. Öngyilkosságának valódi okát a mai napig homály fedi, de a malária által okozott agyi problémák mellett a magányosság is a kiváltó okok között szerepelhetett.
 |
| Lachine Rapidák |
 |
| Készen a hideg zuhanyra (Dr. Kosztka Emil, Dr. Vojnich Oszkár) |
A „Budapesttől Sitkáig” jelenleg az egyetlen Vojnich Oszkár mű az ELBIDA projekt hátterét adó gyűjteménynek. A szerző művei egytől-egyig a nagyon nehezen beszerezhető kategóriába tartoznak, hiszen ritkák és népszerűek, így amikor véletlenül fel is bukkan egy-egy mű, annak megkérik az árát. Jelen kötet esetében szerencsés helyzetben van az, aki nem ragaszkodik a kötet birtoklásához, hiszen ingyenesen letölthető elektronikus formátumban a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumából, így valódi ráfordítás nélkül is elolvasható a könyv. Talán már mondanom se kell, hogy Vojnich ezen munkája, csakúgy, mint később a többi is, az erőteljesen ajánlott kategóriát képviseli. Gyűjtőként optimistán szemlélem a jövőt és hiszek benne, hogy hamarosan egy újabb Vojnich remekművet mutathatok be a blogban, majd még egyet és aztán megint egyet, egészen addig, míg a teljes Vojnich életmű áttekinthető lesz az ELBIDA projektben.